Több a tanár az EU-ban, de gyorsan öregszik a pedagógustársadalom
2024-ben 5,30 millió tanár dolgozott az Európai Unió általános és középfokú iskoláiban, 36 500-zal több, mint 2023-ban. A létszám bővülése mellett a korösszetétel aggasztóbb képet ad: a pedagógusok több mint 40 százaléka legalább 50 éves, miközben a 30 év alattiak aránya 8 százalék. Az adatok a Eurostat tanári létszámot és korcsoportokat tartalmazó adatbázisából származnak.
A tanárok 72,9%-a nő, a férfiak 27,1%-ot tesznek ki.
Az idősebb korosztály súlya több országban is kiugró
Az uniós pedagógusok 40,4%-a 50 éves vagy idősebb. Litvániában ez az arány 58,4% volt, Portugáliában, Olaszországban, Lettországban és Észtországban pedig szintén meghaladta az 50%-ot az Eurostat összefoglalója szerint. Magyarországon ez az arány pont az 50%-os határérték közelében alakult, miközben a 30 év alatti tanárok kevesebb mint 10%-át teszik ki a pedagógusoknak. További részleteket olvashatnak korábbi cikkünkben.
Írországban, Máltán és Luxemburgban ezzel szemben 22% alatt maradt az 50 év felettiek részesedése. A 30 év alatti tanárok aránya Luxemburgban volt a legmagasabb, 15,3%; Dánia, Belgium és Ausztria követte. Cipruson, Portugáliában és Lengyelországban a fiatal pedagógusok hányada 4% körüli vagy még alacsonyabb volt.
Az alábbi térkép az alapfokú oktatásban dolgozó tanárok 2024-es abszolút létszámát mutatja országonként. Nem a korösszetételt ábrázolja, viszont összevethetővé teszi az eltérő méretű pedagógusállományokat.
Magyarországon nőttek a pedagóguskeresetek
Bár Magyarország nem tartozik az uniós szélsőértékek közé sem az 50 év felettiek, sem a 30 év alattiak arányában, a helyzet itthon sem rózsás. A keresetek önmagukban nem írják le a korösszetételt, de a pedagóguspálya vonzerejének fontos mutatói lehetnek a közeljövőben.
A KSH adatai szerint a köznevelésben dolgozó pedagógusok bruttó havi átlagkeresete 2025-ben 840 753 forint volt. Ez a nemzetgazdaságban dolgozó diplomás munkavállalók átlagkeresetének 78,8%-át jelentette. Az arány 2022-ben 58,8%-kal volt a legalacsonyabb, majd 2025-re jelentősen emelkedett.
A KSH mutatója a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusok keresetét veti össze a diplomás munkavállalók országos átlagával, ezért nem azonos az Eurostat létszám- és korcsoportadataival. A két év alatt szűkült bérkülönbség ugyanakkor fontos háttér a hazai utánpótlás kérdésében. A kormány legutóbbi nyilatkozatai szerint elsősorban a technikai munkatársak bérét szeretnék rendezni a közoktatásban.
A KSH 2024/2025-ös oktatási összefoglalója szerint Magyarországon mintegy 1,9 millióan vettek részt iskolarendszerű nevelésben és oktatásban. A növekvő tanári létszám mellett így továbbra is az utánpótlás és az idősebb pedagógusok pótlása jelenti a központi kihívást.