Az Európai Unióban 2026 második negyedévében a megtermelt villamos energia 54,1%-a megújuló forrásból származott, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi 54,3%-nál. A megújuló villamosenergia-termelés legnagyobb részét a napenergia adta, 41,6%-kal. A szélenergia részesedése 27,7%, a vízenergiáé 22,6% volt.
A tagállamok között továbbra is jelentős különbségek vannak. A megújulók aránya Lettországban 97,7%, Dániában 94,3%, Horvátországban 92,2% volt. A legalacsonyabb értékeket Szlovákia, Csehország és Málta jelentette.
Magyarországon a napenergia viszi a prímet
Az Eurostat havi termelési adatainak április és június közötti összege alapján Magyarországon 2026 második negyedévében a nettó villamosenergia-termelés közel fele megújuló energiaforrásokból és bioüzemanyagokból származott. A 9,81 TWh összes termelésből 4,83 TWh tartozott ebbe a kategóriába, ami 49,2%-os arány.
Ezen belül a napenergia volt a meghatározó: 4,19 TWh-val a megújuló termelés mintegy 87%-át adta. Ezek az Eurostat-adatok a negyedéves termelés összetételét írják le.
A Központi Statisztikai Hivatal eltérő módszertanú, éves mutatója szerint 2025-ben a megújuló forrásból előállított villamos energia a magyarországi bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 28,3%-át fedezte. A KSH adatsorában a napenergia a megújuló villamos energián belül 76,9%-os súlyt képviselt.
A két arány nem vethető össze közvetlenül. Az Eurostat száma a negyedéves nettó villamosenergia-termelésre, a KSH mutatója pedig az éves bruttó végső villamosenergia-fogyasztásra vonatkozik.
A KSH szerint a megújuló villamos energia aránya 2000 és 2025 között 0,6%-ról 28,3%-ra emelkedett. A bővülést az utóbbi években elsősorban a napenergia térnyerése hajtotta, amely a magyar megújuló villamosenergia-termelésen belül mára meghatározóvá vált. A magyar és EU-s zöldgazdasági célokkal bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk: Zöld átállás: itt marad le Magyarország.