A zöldgazdaság a klímavédelem mellett versenyképességi, költség- és ellátásbiztonsági kérdés is. A magyar adatok alapján különösen a megújuló energia, az anyagok visszaforgatása és a települési hulladék újrafeldolgozása terén jelentős az elmaradás az uniós átlaghoz képest.
A zöldgazdaság olyan gazdasági modell, amely a jövedelemtermelést és a foglalkoztatást kisebb kibocsátással, kevesebb szennyezéssel és takarékosabb erőforrás-használattal kívánja fenntartani. Nemcsak a megújuló energiát érinti: része az anyaghasználat, a vízgazdálkodás, a közlekedés, az ipari technológia, a terméktervezés és a pénzügyi döntések is. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a zöld gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és társadalmilag inkluzív.
Vállalati költség és piaci lehetőség
A zöld átállás a cégek számára működési és pénzügyi feladat. Ide tartozhat az energiahatékonyság javítása, a megújuló energia beszerzése vagy termelése, a gyártási selejt visszafogása, a víz újrahasználata, a másodnyersanyagok alkalmazása és a csomagolás áttervezése. Az energiaátmenet két alapja az energiaigény csökkentése és a fosszilis energiahordozók visszaszorítása. Az EU 2030-ra legalább 42,5%-os megújulóenergia-részarányt tűzött ki, 45%-os törekvési szinttel. A végső energiafogyasztást az előrejelzett szinthez képest legalább 11,7%-kal kívánja mérsékelni. Emellett a környezettudatos profil akár extra ügyfeleket, új vásárlókat is vonzhat.
Magyarországon nagyobb a távolság az uniós átlagtól
Magyarország 2024-ben nyújtotta be aktualizált nemzeti energia- és klímatervét. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az ország energiahatékonysága hosszabb távon javult, ugyanakkor a további dekarbonizáció, a fogyasztói tudatosság és a körforgásos átállás erősítése továbbra is fontos feladat.
A megújuló energia részaránya a magyar bruttó végső energiafogyasztásban 2023-ban 17,1% volt, míg az EU átlaga 24,6%, Svédországban ez az érték 66% feletti. A különbség a villamosenergia-fogyasztásban még nagyobb: Magyarországon 19,5%, uniós szinten 45,4% volt a megújulók aránya. A fűtés és hűtés területén kisebb az eltérés, itt a magyar 22,3% áll szemben az EU 26,2%-os értékével. (ec.europa.eu)
A körforgásos anyaghasználati arány azt méri, hogy a teljes anyagfelhasználásból mekkora részt tesznek ki a gazdaságba visszaforgatott, újrafeldolgozott anyagok. Magyarországon ez 2024-ben 7,3% volt, az uniós 12,2%-kal szemben. Az érték javult a 2022-es 4,9%-hoz képest, de ezen a területen is van mit ledolgozni a hátrányunkból. (Eurostat 2024-re imputált, vagyis statisztikai becsléssel kiegészített adatot közölt, amelyet későbbi frissítések módosíthatnak.)
A települési hulladék újrafeldolgozási aránya 2023-ban Magyarországon 33,4%, az EU-ban 47,9% volt. Az rangsort Németország vezette közel 69%-os aránnyal. A magyar és uniós átlag közti különbség arra utal, hogy az anyagában történő hasznosítás, a komposztálás és az anaerob lebontás kisebb súlyt képvisel a hazai hulladékkezelésben. A mutató ugyanakkor nem ad teljes képet: a hulladék megelőzése, az újrahasználat és a lerakás visszaszorítása is lényeges.
A magyar zöld átállás mérlege így vegyes. Az energiahatékonyság, a megújulók bővítése, a tisztább ipari technológiák és a körforgásos üzleti modellek a gazdasági versenyképességet is alakítják. A rendelkezésre álló adatok szerint az anyagkörforgás és a hulladék újrafeldolgozása terén különösen nagy a felzárkózási feladat.