• EUR/HUF
  • USD/HUF
  • Bitcoin
  • S&P 500 ETF
  • NASDAQ 100 ETF
  • Russell 2000 ETF
  • Apple
  • Microsoft
  • Alphabet
  • Amazon
  • Nvidia
  • Meta
  • Tesla
← Vissza
5 perc

2 százalékra csökkent az infláció; az MNB mégsem nyúlt a kamathoz

Az MNB 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, noha az infláció októberben 2 százalék volt. A döntés mögött a várható áremelkedés, a forint stabilitása és a bizonytalan külső környezet áll. Megnéztük, mit jelent ez a hiteleknek és az állampapíroknak.

MNBalapkamatinfláció

Az MNB Monetáris Tanácsa november 17-i ülésén 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot. A döntés rövid távon nem alakítja át automatikusan a hitelkamatokat, ugyanakkor támaszt adhat a forintnak. A következő kamatlépés esélyét elsősorban a decemberi inflációs előrejelzés és a külső piaci környezet befolyásolja.

A kamatfolyosó sem változott: az egynapos jegybanki betéti kamat 4,50 százalék, az egynapos fedezett hitel kamata 6,50 százalék. Ez a bankok nagyon rövid távú jegybanki forrásainak és betéteinek kerete, nem a lakossági hitelek közvetlen árlistája. Az alapkamat viszont hat a rövid pénzpiaci kamatokra, a forintra, a hitelköltségekkel kapcsolatos várakozásokra és az állampapírhozamokra is.

Miért tartotta a kamatot az MNB?

Októberben az éves infláció 2 százalék, a maginfláció 2,1 százalék volt az MNB szerint. Ez a 3 százalékos inflációs célhoz tartozó 2–4 százalékos toleranciasáv alsó széle. A jegybank ugyanakkor nemcsak a friss adatokat, hanem a következő negyedévek várható árhatásait is mérlegeli.

A kamatdöntés indoklása alapján a hazai inflációt az üzemanyagárak, az árréskorlátozások esetleges megszüntetése, egyes adóváltozások és más gazdaságpolitikai intézkedések emelhetik. Külső bizonytalanságot jelenthetnek a magas és ingadozó energiaárak, a nemzetközi hosszú hozamok, valamint a törékeny globális befektetői hangulat.

Az alacsony októberi infláció ezért még nem jelenti, hogy az árindex tartósan alacsony pályán marad. Az MNB továbbra is fontosnak tartja a pozitív reálkamatot és a devizapiaci stabilitást az inflációs várakozások fékezéséhez.

Line chart: Vonaldiagram az MNB-alapkamat 2024. január 31. és 2026. augusztus 26. közötti változásairól: 10 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött. A kamat 2024 szeptemberétől 2026 februárjáig 6,5 százalékon állt.
Az MNB-alapkamat változásai 2024–2026-ban

Diagram betöltése…

Az ábra az MNB hivatalos alapkamat-idősorára épül. Az idősor utolsó rögzített kamatváltozása 2026. augusztus 26-i, amikor az alapkamat 5,50 százalékra csökkent; a novemberi döntés ezt a szintet erősítette meg.

Az új inflációs cél sem hoz azonnali vágást

Az MNB 2028. január 1-jétől 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját. A szimmetrikus toleranciasáv változatlanul plusz-mínusz 1 százalékpont marad, vagyis az új cél mellett az 1,5–3,5 százalékos inflációs sáv számít tolerálhatónak.

A jegybanki tájékoztatás szerint az alacsonyabb cél hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszinttel és kisebb finanszírozási költségekkel járhat. Ehhez azonban az inflációnak tartósan közelítenie kell az új célhoz, az átállás idején pedig a vártnál magasabb reálkamat is indokolt lehet.

Mire vár a piac?

A novemberi kamattartást várta a piac, ezért a döntés önmagában aligha okoz jelentős, tartós átárazódást. A decemberi lépés iránya még bizonytalan. Kamatcsökkentéshez egyszerre lenne szükség nyugodtabb külső piacokra és kedvezőbb inflációs kilátásokra.

A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentés alapján értékeli majd a helyzetet. Az ING értékelése szerint felmerült a kamatcsökkentés lehetősége, de a globális hozamkörnyezet és a várható inflációs gyorsulás korlátozhatja az enyhítést.

Mit jelent a döntés a megtakarítóknak és hitelfelvevőknek?

Forint

A változatlanul viszonylag magas kamatszint vonzóbbá teheti a forinteszközöket, így mérsékelheti a hirtelen árfolyamgyengülés esélyét. Tartós erősödést ugyanakkor nem garantál: az energiaárak, a globális kockázatvállalási kedv, a nemzetközi hozamok és a magyar kockázati prémium is alakítja az árfolyamot.

Lakáshitelek

A kamattartás nem írja át rögtön a banki ajánlatokat. A hosszabb időre rögzített új lakáshitelek kamatát főként a hosszú forintpiaci hozamok és a BIRS, vagyis az egy éven túli kamatpiac referenciamutatója befolyásolja. A bankok finanszírozási költsége, a verseny és a hitelkockázati felár is számít. A végig fix kamatozású meglévő hitelek törlesztőrészlete nem változik, a változó kamatozású konstrukciók gyorsabban reagálhatnak.

Vállalati hitelek és állampapírok

A rövid kamatperiódusú, BUBOR-hoz kötött vállalati forinthiteleknél hamarabb megjelenhetnek a pénzpiaci változások. A többéves, fix kamatozású beruházási hiteleknél a hosszú hozamgörbe, a banki felár, a vállalat kockázata és esetenként az eurófinanszírozás költsége is meghatározó.

Az alapkamat főként a rövid lejáratú állampapírok hozamára hat. A hosszabb papíroknál az MNB várható kamatpályája mellett az inflációs várakozások, a költségvetési pálya, a nemzetközi hozamok és az országkockázat is fontos.

Rövid távon tehát nem várható automatikus változás a hitelkamatokban. A következő kamatlépés esélyét a decemberi inflációs előrejelzés és a külső piaci környezet döntheti el.

Állítsd be a Prior.hu-t preferált forrásnak a Google találatoknál!

Kapcsolódó fogalmak