Magyarországon a 15–74 évesek 6,6 százalékának van természettudományi, technológiai, mérnöki vagy informatikai (STEM-) területen szerzett felsőfokú végzettsége. Ez közel két százalékponttal elmarad az Európai Unió 8,5 százalékos átlagától. Közben a hazai felsőoktatásban gyorsan nő az informatikát tanulók száma, ami hosszabb távon javíthatja a mutatót.
A Eurostat 2025-ös adatai a már diplomát szerzettek arányát mérik a teljes 15–74 éves népességben, nem az aktuális egyetemi hallgatói létszámot. A magyar 6,6 százalék az Eurostat becslése szerint közel 471 ezer STEM-diplomást jelent.
Magyarország az uniós átlag alatt
Az uniós rangsort Írország vezeti, ahol a 15–74 évesek 12,0 százalékának van STEM-végzettsége. Svédországban ez az arány 11,9, Litvániában 11,7 százalék. A lista végén Olaszország áll 4,4 százalékkal.
A térkép alapján Magyarország STEM-diplomásainak aránya az uniós átlag alatt marad, miközben több tagállamban a 10 százalékot is meghaladja.
A jelenlegi hallgatók között jóval nagyobb a STEM-szakok súlya: 2024-ben az uniós felsőoktatási hallgatók 27,1 százaléka tanult ilyen területen. Ez idővel emelheti a diplomások arányát, de a teljes 15–74 éves korosztály adataiban a változás csak fokozatosan jelenik meg.
Erősen bővül az informatikai képzés
A KSH felsőoktatási adatai szerint a 2025/2026-os tanévben 27 923-an tanultak informatikát alap- vagy mesterképzésben. Ez több mint háromszorosa a 2015/2016-os tanévben regisztrált 9099 fős létszámnak.
A három vizsgált STEM-terület közül továbbra is a műszaki tudományok adják a legnagyobb hallgatói csoportot, 41 217 fővel. Informatikát 27 923-an, természettudományokat 6992-en tanulnak. Együtt 76 132 hallgatóról van szó, ami az alap- és mesterképzésben részt vevők közel negyede.
Az ábra legszembetűnőbb változása az informatikai hallgatók számának emelkedése. A műszaki és természettudományi képzések hallgatói létszáma ugyanakkor még nem érte el a 2010-es évek közepén mért szintet.
Az Eurostat és a KSH adatai eltérő jelenséget mutatnak: az egyik a már STEM-diplomával rendelkezők arányát, a másik az éppen beiratkozott hallgatókat méri. Az informatikai képzések látványos bővülése kedvező jelzés a következő évekre, de önmagában még nem szünteti meg Magyarország jelenlegi lemaradását az uniós STEM-végzettségi átlaghoz képest.
Megéri informatikát tanulni még?
Egyértelműen igen, ugyanakkor a munka átalakul: az AI-korszakában a junior, azaz belépő szintű állások visszaszorulnak, és várhatóan kevesebb olyan informatikusra lesz szükség, aki ténylegesen "kódgyártással" foglalkozik. A jövő informatikusainak nem csupán programozniuk kell tudni, hanem kritikusan kell értékelni az AI által generált megoldásokat, és hatékonyan kell együttműködni ezekkel az eszközökkel.

