A textilhulladék jelentős része nem kerül vissza a körforgásba
Az Európai Unióban 2024-ben 2,3 millió tonna textilhulladék keletkezett, ennek több mint fele a háztartásokból származott. A fő tanulság, hogy a keletkező mennyiség jelentős része nem jelenik meg a kezelési adatokban: az Eurostat szerint 1,4 millió tonna textilhulladékot kezeltek, ami a teljes mennyiség 63 százaléka.
Magyarországon 41 958 tonna textilhulladék keletkezett, ami az uniós mennyiség közel 2 százaléka. Az érték jóval alacsonyabb az olaszországi adatnál, de a ruhákból, lakástextilekből és más textiltermékekből származó hulladék itthon sem elhanyagolható.
Olaszországban keletkezett a legtöbb textilhulladék
Olaszországban 441 736 tonna textilhulladék keletkezett 2024-ben, ezzel az ország vezette az uniós rangsort. A 280 680 tonnás adat az Olaszországban kezelt mennyiséget jelöli. Franciaországban 339 965 tonna textilhulladék keletkezett, ebből 258 129 tonnát kezeltek. Németországban a 212 107 tonnás mennyiségből 207 156 tonna került kezelésre.
Uniós szinten a kezelt textilhulladék 91 százaléka valamilyen hasznosítási eljárásba került. Ezen belül 78 százalékot újrahasznosítottak, 13 százalékot energetikailag hasznosítottak. A kezelt hulladék 8 százaléka lerakóba került. Olaszországban és Franciaországban a kezelt textilhulladék 98 százalékát újrahasznosították.
A hazai települési hulladék csak háttéradat
A textilhulladékról nincs közvetlenül összevethető hazai kezelési adat, ezért a teljes települési hulladék kezelését érdemes háttérként nézni. A KSH STADAT-adatbázisának vonatkozó táblája nem közöl külön adatot a textilhulladékról, így ezek a számok nem vethetők össze közvetlenül az Eurostat textilhulladék-sorával.
Magyarországon 2024-ben összesen 3,957 millió tonna települési hulladékot kezeltek. Ebből 2,105 millió tonna lerakóba került, vagyis a lerakás maradt a leggyakoribb kezelési mód. Az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék mennyisége eközben 1,585 millió tonnára nőtt.
A textilhulladéknál különösen fontos az elkülönített gyűjtés. A vegyes kommunális hulladékba dobott ruhák és más textíliák esetében jóval kisebb az esély az újrahasználatra vagy az újrahasznosításra. A gyűjtés módja ezért érdemben befolyásolja, hogy a textilből új nyersanyag lesz-e, vagy hulladékként végzi.

