Több ingyenes karbonkvótát kaphat az energiaigényes ipar – a magyar cégek is nyerhetnek
Az Európai Unió átmenetileg csökkentené egyes nagy kibocsátású üzemek karbonköltségeit. Az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács november 12-én ideiglenes politikai megállapodást kötött arról, hogy 2026 és 2030 között mintegy 121 millió további ingyenes kibocsátási egységet kapjanak az erős importversenynek kitett, energiaigényes ipari üzemek.
A megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak még formálisan is jóvá kell hagynia. Az egyes gyárak tényleges juttatása a termelésüktől, technológiájuktól, a részletszabályoktól és az ETS árától is függ, ezért a magyar vállalatok várható előnye egyelőre nem számszerűsíthető. A kereteket a Tanács közleménye ismerteti.
Mire jók az ingyenes kvóták?
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS, árat szab a szén-dioxid-kibocsátásnak. Az érintett erőműveknek, gyáraknak és légitársaságoknak annyi kibocsátási egységet kell leadniuk, amennyi a hitelesített éves kibocsátásuk. Egy egység egy tonna szén-dioxid-egyenértéknek felel meg.
A kiosztható kvóták száma fokozatosan csökken. A kevésbé korszerű cégeknek ezért idővel több egységet kell vásárolniuk.
A cement- és acéliparban a kibocsátás jelentős része magából a gyártási folyamatból ered. A cementnél például a mészkő kiégetése, az acélnál a hagyományos fosszilis technológiák járnak jelentős emisszióval. Az ingyenes kvóta enyhíti a terhet: a létesítmény termelési volumene, hatékonysága és ágazati besorolása alapján térítésmentesen kap egységeket. A kibocsátási többlethez viszont kvótát kell vásárolnia.
A rendszer célja a karbonáthelyeződés megelőzése, vagyis annak elkerülése, hogy a magasabb uniós karbonköltségek miatt a termelés alacsonyabb szén-dioxid-árazású országokba költözzön. Ezt szolgálja a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus, a CBAM is, amely egyes kibocsátásintenzív importtermékekre vet ki karbonköltséget. Elvileg ez váltaná ki fokozatosan az ingyenes kvótákat, mivel az importtermékek sem kerülnék el a terhet. A mostani kompromisszum lassítaná ezt az átmenetet, különösen a hő- és tüzelőanyag-alapú referenciaértékeknél.
A 121 millió egység nagyságrendje
Az EEX november 13-i elsődleges ETS-aukcióján egy kvóta 89,41 euróba került. Az árak gyorsan változnak, ezért ebből nem lehet biztos megtakarítást számolni.
Szemléltetésként: 121 millió egység ezen az áron nagyjából 10,8 milliárd eurót érne. Ez nem a támogatás tényleges értéke, és nem a magyar ipar várható bevétele. A kvótákat nem országonként egyenlően osztják el, a jövőbeli karbonár pedig ismeretlen. A szám csak a tervezett uniós védőháló méretét jelzi.
Magyar ipar: ágazatonként más a tét
Az ETS-ben nyilvántartott kibocsátás, az ingyenes kiosztás és a vállalatok tényleges kvótahiánya különböző mutató. Az alábbi ábra az Eurostat légszennyezési számlái alapján a magyar ágazatok 2024-es üvegházhatásúgáz-kibocsátását mutatja, nem a megvásárolandó kvóták mennyiségét.
A négy vizsgált ágazat közül a vegyipar kibocsátása a legnagyobb, 3,28 millió tonna. A CBAM csak meghatározott termékkörökre, például műtrágyákra és hidrogénre terjed ki, így nem érinti a teljes vegyipart. A petrolkémiai és műtrágyaipari termelők helyzetét az ETS-ár, a földgázköltség, a technológiai emisszió és az exportpiac együtt alakítja.
Az acéliparban közvetlenebb a CBAM hatása, mert a vas- és acéltermékek a mechanizmus központi termékei. Az Eurostat alapfémgyártásra közölt, 2024-es 0,19 millió tonnás értékéből ugyanakkor nem lehet egy-egy hazai telephely jövőbeli ETS-költségére következtetni. A többletkiosztás akkor segíthet, ha az üzem a termeléshez szükséges hő és tüzelőanyag alapján jogosult rá.
A cementet is magában foglaló nemfém ásványi termékek kategóriájában 1,38 millió tonna volt a kibocsátás. A cementiparban a klinkergyártás kémiai folyamata miatt különösen nehéz mérsékelni az emissziót. Az ingyenes egységek átmenetileg javíthatják a termelők versenyhelyzetét, hosszabb távon viszont a kisebb klinkerarány, az alternatív tüzelőanyagok, az elektrifikáció és később a szén-dioxid-leválasztás hozhat változást.
A 121 milliós keret időt adhat az európai iparnak a beruházásokra, közben gyengítheti a szennyező technológiák gyors lecserélésének pénzügyi ösztönzőjét. A magyar cégek számára ezért a kedvezmény akkor lehet valódi előny, ha a rövid távú versenyvédelmet a zöld beruházásokat ösztönző szabályok is kísérik.

