Jelenleg nem kell reklámadót fizetni: a reklámadóról szóló törvény hatályban van, az adókulcs azonban 0 százalék. A 2026. október 27-én benyújtott T/927-es adótörvény-javaslat ezen változtatna: 2027. január 1-jétől ismét bevezetné az adót. A javaslat 2026. november 12-én még nem volt elfogadott törvény, ezért a részletei sem véglegesek.
A kormány korábban egységes, 3,75 százalékos kulcsot említett, a benyújtott tervezetben viszont sávos rendszer szerepel. A kabinet évente mintegy 14 milliárd forint bevételt várna, amelyet bejelentése szerint a kórházi várólisták csökkentésére fordítana.
Milyen reklámokra vonatkozna?
A ma is hatályos 2014. évi XXII. törvény szerint az ellenszolgáltatásért közzétett reklám lehet adóköteles. Ide tartozhatnak a televíziós, rádiós és sajtóhirdetések, a közterületi reklámok, valamint a járművön, nyomtatott anyagon vagy ingatlanon elhelyezett hirdetések. A szabály a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalakon, illetve magyarul megjelenő reklámokra is kiterjedhet.
Elsősorban a reklám közzétevője fizetne: például egy televízió, lapkiadó, online portál, közterületi felület üzemeltetője vagy hirdetési felületet értékesítő szolgáltató. Külföldi globális platformok is adóalannyá válhatnak, ha a törvény szerinti magyar reklámközzétételt végeznek. Beszedésük és ellenőrzésük ugyanakkor külön feladatot jelenthet.
A nagyobb hirdetőknek azt kellene dokumentálniuk, hogy a reklám közzétevője rendezi az adókötelezettségét. Havi 2,5 millió forintot meghaladó reklámmegrendelésnél 2,5 százalékos adókockázat merülhet fel. A megrendelő ezt elkerülheti, ha rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával, ha a közzétevő szerepel a NAV reklámadó-nyilvántartásában, vagy ha igazolhatóan kéri a nyilatkozatot, de nem kapja meg, és ezt tíz napon belül jelzi a NAV-nak.
Sávos adó a reklámbevétel után
A T/927-es javaslat a reklámközzétételből származó éves nettó árbevételre, vagyis a reklámért kapott bevételre vezetné be a következő kulcsokat:
- 500 millió forintig 0 százalék;
- 500 millió és 10 milliárd forint között 2,5 százalék;
- 10 és 40 milliárd forint között 4,5 százalék;
- 40 milliárd forint felett 7,5 százalék.
A progresszív rendszerben az adott kulcs csak az adott sávba eső bevételrészre vonatkozna. Egymilliárd forintos adóalapnál az első 500 millió forint után nem kellene fizetni, a fennmaradó 500 millió forint után viszont 2,5 százalékos adó jutna.
A kapcsolt vállalkozásoknál – vagyis az ugyanahhoz a médiacsoporthoz tartozó cégeknél – a reklámközzétételi bevételeket összevonnák a sávhatárok megállapításakor. Így a bevételt nem lehetne több társaság között megosztva alacsonyabb adósávban tartani. A csoport teljes adóterhét ezután az egyes cégek saját adóalapjuk arányában viselnék.
A bevétel számítana, nem a nyereség
A reklámadó árbevétel-alapú teher lenne, ezért egy veszteséges vagy alacsony árréssel működő kiadónak, rádiónak, televíziónak vagy online szerkesztőségnek is fizetnie kellene, ha reklámbevétele meghaladja az 500 millió forintot.
A Magyar Reklámszövetség és társszervezetei szerint a különadó a nyereségességtől függetlenül szűkítheti a hazai tartalomszolgáltatók mozgásterét. A szakmai szervezetek úgy látják, hogy a magyar reklámköltések közel 40 százaléka globális technológiai platformoknál jelenik meg; kérdés, milyen hatékonyan lehetne ezeket a cégeket bevonni.
Egy ügynökség nem válna automatikusan adóalannyá attól, hogy kampányt tervez vagy médiavásárlást intéz. A szerződéses szerepek, a közzétevő személye és a szükséges nyilatkozatok dönthetnének. A nagyobb hirdetőknek a nyilatkozatok, valamint a NAV-listás státusz ellenőrzése jelenthet többletfeladatot.
Az NMHH a reklámadó törlését kéri
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa 2026. november 5-i állásfoglalásában azt kérte az Országgyűléstől, hogy vegye ki a reklámadót a javaslatból. A testület szerint a várt, mintegy 14 milliárd forintos költségvetési bevétel nincs arányban a médiapluralizmust és a hazai szerkesztőségek működését érintő kockázatokkal.
Az NMHH 2025-ös adatokra épített becslése szerint az RTL üzemi eredménye veszteségbe fordulhatna, a TV2-é pedig jelentősen csökkenhetne. Ez hatósági hatásbecslés, nem kész tény. A Médiatanács a saját gyártású műsorok, a hírszolgáltatás és a fejlesztések visszafogásától is tart, és hiányolja az érdemi hatásvizsgálatot.
Jelenleg tehát nincs fizetendő reklámadó. A 2027-es sávos rendszer csak akkor léphet hatályba, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot.