Nemcsak az olajár drágítja az üzemanyagot
A benzin, a dízel és a folyékony fűtőanyagok ára már nem kizárólag a nyersolaj világpiaci jegyzésétől függ. Az Európai Központi Bank friss elemzése szerint 2026-ban a finomítás költsége és nyeresége az euróövezeti energiaárak emelkedésének fontos tényezőjévé vált.
A finomítói árrés a nyersolaj és a belőle készült üzemanyagok ára közötti különbség. Ebben megjelennek a feldolgozás, a szállítás és a munkaerő költségei, valamint a finomítók nyeresége is. Ezért a kutakon akkor is drágulhat az üzemanyag, amikor a nyersolaj ára nem emelkedik látványosan.
A dízelhiány megemelte a feldolgozás költségét és nyereségét
Az ECB szerint a közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros lezárása, az oroszországi finomítói kapacitások kiesése és az ázsiai üzemek nehezebb nyersolaj-beszerzése egyaránt szűkítette a kész üzemanyagok globális kínálatát. Október végére a Brent hordónkénti ára 110 dollár fölé emelkedett, az európai dízel finomítói árrése pedig a konfliktus előtti szint mintegy háromszorosára nőtt.
A dízelpiac különösen feszült volt. Az uniós tengeri dízelimport szeptember végén 56%-kal, a benzinimport 52%-kal maradt el a közel-keleti konfliktus előtti szinttől. A kieső kapacitásokat nehéz gyorsan pótolni, ugyanis egy új finomító felépítése vagy egy meglévő üzem jelentős átalakítása hosszú időt vesz igénybe.
Az ECB számításai szerint válsághelyzetekben a finomítás gazdasági hatása időnként csaknem akkora mértékben befolyásolhatja a közlekedési és fűtési célú folyékony üzemanyagok áremelkedését, mint maga a nyersolaj ára.
Magyarországon is szélsőségesen mozogtak az energiaárak
A KSH fogyasztóiár-indexei alapján az elmúlt öt évben a háztartási energia és az üzemanyagok ára jóval nagyobb kilengéseket mutatott, mint az általános infláció.
A lényeg nem az egymást követő éves értékekben, hanem az árak gyors irányváltásaiban van. A háztartási energia éves átlagos ára 2022-ben 21,7%-kal, 2023-ban további 22,1%-kal emelkedett, majd 2024-ben 4,6%-kal csökkent. Az üzemanyagok átlagára 2021-ben 23,0%-kal, 2023-ban 24,7%-kal nőtt, míg 2025-ben átlagosan 2%-kal mérséklődött.
Az ilyen gyors változások az infláció előrejelzését is megnehezítik. A háztartások kiadásait ezért nem lehet pusztán a világpiaci olajárból levezetni.
Az ECB már a dízel és a benzin határidős árait is szorosabban követi. Ezek az árak a piac jövőbeli várakozásait jelzik. Az elemzés szerint még az alacsonyabb olajár-feltevések mellett is magasabb energiaár-emelkedéssel számoltak, mert a drágább finomítás ellensúlyozta a nyersolaj árcsökkenését.
Vagyis a tankolás és a fűtés költségét nemcsak az olaj ára alakítja: az is számít, hogy a finomítók mennyi kész üzemanyagot tudnak előállítani, és el tudják-e juttatni az európai piacra.