• EUR/HUF
  • USD/HUF
  • Bitcoin
  • S&P 500 ETF
  • NASDAQ 100 ETF
  • Russell 2000 ETF
  • Apple
  • Microsoft
  • Alphabet
  • Amazon
  • Nvidia
  • Meta
  • Tesla
← Vissza
5 perc

2032-ben jöhet az euró Magyarországon? Egyetlen nagy akadály áll az útjában

Magyarország 2030-ra a feltételek teljesítését célozza, a Fitch pedig csak feltételesen lát 2032-es euróbevezetést. A különbséget a deficit, az ERM II-ben eltöltött két év és a jogharmonizáció jelenti. (fitchratings.com)

euróMagyarországforint

Az euró 2032-ben jöhetne a legkorábban, ha 2030-ra teljesülnek a feltételek

2026. november 9-én a 2032. január 1-jei euróbevezetés még nem kormányzati vállalás. Ez a legkorábbi lehetséges időpont, amelyhez Magyarországnak 2030-ra teljesítenie kellene a csatlakozási feltételeket, majd végig kell vinnie az uniós és hazai eljárásokat.
A Fitch Ratings szerint ehhez tartós költségvetési kiigazításra, 2029-es ERM II-csatlakozásra és a jogi előkészítés lezárására is szükség lenne.

A 2030-as cél a feltételekről szól

A kormány azt vállalta, hogy 2030-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat. Ez nem jelenti automatikusan az euró bevezetését: az EU-nak is jóvá kell hagynia a csatlakozást, és a hazai szabályozást is hozzá kell igazítani az euróövezeti előírásokhoz.
Az MNB alelnöke által ismertetett technikai menetrend szerint egy hiteles konvergenciaprogram után Magyarország 2029-ben léphetne be az ERM II-be. Ez az uniós árfolyamrendszer, amelyben a forintnak legalább két éven át stabilan kellene mozognia az euróhoz képest. Az uniós döntés 2031-ben születhetne meg, az átállás pedig 2032. január 1-jén következhetne.(telex.hu)

A Fitch ennél is óvatosabban fogalmaz: a legnagyobb kockázatot a költségvetés állapota jelenti. A kormány a 2026-ra várt, GDP-arányosan 7,5 százalékos hiányt 2027-re 4,9 százalékra csökkentené. A terv szerint a deficit 2028-ban 4, 2029-ben 3,4, 2030-ban pedig 2,8 százalék lenne. A hitelminősítő 2027-re 5,4 százalékos hiányt vár, és csak 2030-ra számol 3 százalék alatti értékkel.(euronews.com)

Az euró öt fő gazdasági feltétele

Az EU a következő mutatókat vizsgálja:

  1. Infláció: a 12 havi átlag legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb árstabilitást elérő uniós ország átlagát.

  2. Hosszú távú kamatok: legfeljebb 2 százalékponttal lehetnek magasabbak ugyanezen országok átlagánál.

  3. Költségvetési hiány: főszabály szerint nem lépheti túl a GDP 3 százalékát.

  4. Államadósság: a GDP 60 százaléka alatt kell maradnia, vagy tartósan csökkenő pályán kell lennie.

  5. Árfolyam-stabilitás: a forintnak legalább két évet kell töltenie az ERM II-ben jelentős feszültség és egyoldalú leértékelés nélkül.
    Az inflációs és kamatküszöböket minden konvergenciaértékeléskor újraszámítják. Az ERM II-ben rögzítik az euróhoz viszonyított középárfolyamot, a szokásos ingadozási sáv plusz-mínusz 15 százalék. A jelenlegi piaci stabilitás önmagában nem pótolja az ERM II-tagságot.(eur-lex.europa.eu)

Gazdasági mutatók mellett jogi megfelelés is kell. Az EKB 2026. júniusi jelentése szerint az általa vizsgált öt, eurót még nem használó tagállam – köztük Magyarország – jogszabályai akkor még nem feleltek meg teljesen az euróátvétel feltételeinek.(ecb.europa.eu)

Hol tart most Magyarország?

A 2026. június 24-i uniós konvergenciaértékelés alapján Magyarország nem teljesítette az inflációs és a kamatfeltételt, és a forint sem tagja az ERM II-nek. A 12 havi átlagos harmonizált infláció meghaladta a 2,7 százalékos referenciaértéket, a hosszú távú kamatátlag pedig 6,7 százalék volt az 5,1 százalékos küszöb mellett. (ecb.europa.eu)

A költségvetési mutatók is a küszöb felett vannak. A KSH szerint 2025-ben az államháztartási hiány a GDP 4,7 százalékát, az év végi államadósság 74,4 százalékát tette ki. A 2026 első félévére közölt 6,2 százalékos, GDP-arányos hiány nem azonos az éves maastrichti mutatóval, de érzékelteti a szükséges kiigazítás mértékét.(ksh.hu)

Mit jelentene az átállás?

A hatások vállalatonként és háztartásonként eltérnének. Az euróban kereskedő cégeknél megszűnne az euróövezeti export és import árfolyamkockázata, mérséklődnének a devizaváltási és fedezeti költségek, egyszerűbbé válhatna az árazás és a pénzügyi tervezés. Az átállás ugyanakkor egyszeri kiadást okozna: módosítani kellene a könyvelési, számlázási, bér- és informatikai rendszereket, valamint a szerződéseket és árlistákat.
A lakosságnak a külföldi vásárlásoknál, utazásoknál és átutalásoknál jelenthetne kevesebb költséget és bizonytalanságot. Az alacsonyabb országkockázat idővel mérsékelheti a finanszírozási költségeket, ez azonban nem jelent minden hitelnél azonnali kamatcsökkenést.(fitchratings.com)

A pénznemváltás önmagában nem növeli a bérek vásárlóerejét. A betétek, hitelek és szerződések átváltását magyar átállási szabályoknak kell majd rendezniük, az uniós döntésben rögzített visszavonhatatlan árfolyam alapján. Emiatt a kettős árfeltüntetés és a kerekítési szabályok is fontosak lennének.
A 2032-es céldátumhoz tartósan alacsony költségvetési hiány, megfelelő infláció és kamatszint, sikeres ERM II-tagság, valamint lezárt jogharmonizáció szükséges.

Állítsd be a Prior.hu-t preferált forrásnak a Google találatoknál!

Kapcsolódó fogalmak