A 2026 első félévében mért 772 751 forintos országos bruttó átlagkereset nem azt jelenti, hogy ennyit keres a tipikus teljes munkaidős dolgozó. A KSH szerint a bruttó mediánkereset 605 364 forint volt: a munkavállalók fele ennél kevesebbet, másik fele többet keresett. Az átlag így közel 167 ezer forinttal, csaknem 28%-kal haladta meg a mediánt.
A különbséget a kiugróan magas fizetések okozzák, amelyek felfelé húzzák az átlagot. A KSH kérésre kiadott kereseti tizedei szerint 2026 első félévében az alsó tized felső határa 347 286 forint bruttó volt, míg a felső 10%-ba kerüléshez legalább 1 270 500 forint bruttó havi kereset kellett. A tizedhatárokat a KSH-tól kikért első féléves adatok részletesen is bemutatják.
Az átlagkereset egy év alatt 11,5%-kal, a medián 10,1%-kal emelkedett. Ez arra utal, hogy a magasabb keresetek az átlagosnál erősebben járulhattak hozzá az átlag növekedéséhez. A KSH módszertani leírása ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a statisztikát a béremelések mellett a foglalkoztatottak összetételének változása is befolyásolja.
A nettó bér nem mindenkinek ugyanannyi
Az országos nettó átlagkereset az első félévben 541 244 forint volt. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki ennyit vihet haza 772 751 forintos bruttóból.
Adókedvezmény nélkül, a 15%-os személyi jövedelemadó és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék levonása után a nettó bér a bruttó nagyjából 66,5%-a. A 772 751 forintos bruttó így körülbelül 514 ezer forint nettót jelentene. A KSH nettó átlaga azért magasabb, mert az adókedvezmények hatását is tartalmazza.
Ugyanabból a bruttóból a családi helyzettől és az életkortól függően eltérő nettó maradhat. 2026-ban a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a háromgyermekes anyák mentessége, a kétgyermekes anyákra fokozatosan kiterjesztett szja-mentesség, valamint a családi kedvezmény is módosíthatja a kézhez kapott összeget.
A munkakör gyakran fontosabb az ágazati átlagnál
A pénzügyi és biztosítási tevékenység, illetve az információ, kommunikáció rendszerint a magasabb átlagkeresetű ágazatok közé tartozik. Ezekben sok vezető, elemző, fejlesztő és más, magas képzettséget igénylő szakember dolgozik, ezért az ágazati átlag nem feltétlenül mutatja meg egy adott pozíció fizetését.
A legutóbbi részletes, foglalkozás szerinti adatok 2025-re vonatkoznak. Ezek alapján a szoftverfejlesztők bruttó átlagkeresete 1,365 millió, a rendszerelemzőké 1,355 millió, az energetikai villamosmérnököké 1,239 millió, a gépészmérnököké pedig 1,117 millió forint volt havonta. A KSH FEOR szerinti kereseti táblája szerint ezek a keresetek már 2019-ben is jóval az országos átlag fölött voltak.
A szakorvosok 2025-ös bruttó átlagkeresete meghaladta a 2,1 millió forintot. Ezt az egészségügyi bérrendezések, az ügyeletek és a pótlékok is alakítják. A munkaerőhiány önmagában nem garantál magas fizetést: több ápolói, gondozási, szociális és oktatási foglalkozásban is feszes lehet a munkaerőpiac, a bérek mégsem érik el automatikusan a mérnöki vagy informatikai szintet.
Budapest előnye és a területi adatok korlátja
A vármegyei kereseti adatokat a KSH a munkáltató székhelye alapján közli, nem a dolgozók lakóhelye szerint. Egy budapesti központú vállalat vidéken dolgozó alkalmazottja ezért a fővárosi adatokban is megjelenhet.
Budapesten a munkáltatói székhely szerint számított bruttó átlagkereset 2026 első félévében 943 294 forint volt. Győr-Moson-Sopron vármegyében 777 183 forintot, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 583 599 forintot mértek. Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között közel 360 ezer forintos, mintegy 62%-os különbség alakult ki. A teljes rangsort a KSH területi kereseti táblája közli.
Állásváltáskor az országos átlag csak kiindulópont. A reális bér-összehasonlításhoz a munkakört, az ágazatot, a munkahely térségét és az igénybe vehető adókedvezményeket is érdemes figyelembe venni.