Az EKB szerint 2,8 százalék körül nőhetnek a szerződéses bérek 2027-ben
Az Európai Központi Bank (EKB) november 4-én közzétett bérkövetője szerint az euróövezetben a jelenleg ismert kollektív szerződések 2027-re átlagosan mintegy 2,8 százalékos bérnövekedést vetítenek előre. Ez korai jelzés a várható bérköltségekről: nem a ténylegesen kifizetett átlagbéreket méri, és az új megállapodások később módosíthatják a képet.
A november 4-i EKB-közlemény szerint a 2027-es adatsor egyelőre kevés szerződésen alapul. Sok távolabbi időszakra szóló megállapodást még nem kötöttek meg, vagy a részleteik nem ismertek. A 2,8 százalék így a most látható szerződéses trendet jelzi.
Mit mutat a bérkövető?
Az EKB részletes kollektív szerződésekből állítja össze a mutatót. Ennek előnye, hogy a hagyományos kereseti statisztikáknál hamarabb jelezheti, hogyan alakulhatnak a munkáltatók bérköltségei.
A tényleges átlagkeresetet azonban számos más tényező is alakítja, köztük a munkahelyváltások, a munkaidő, a prémiumok, az ágazati összetétel és a munkaerőpiac feszessége. Ezért a bérkövetőből önmagában nem lehet közvetlenül következtetni az inflációra.
Az egyszeri juttatások sokat számítanak
A bérkövetőnek vannak olyan sorai, amelyek tartalmazzák az egyszeri kifizetéseket, és olyanok is, amelyek ezeket kiszűrik. Egyszeri tétel lehet például egy rendkívüli prémium, egyedi kompenzáció vagy inflációkövető juttatás.
Ezek növelik a dolgozók jövedelmét, így hatással lehetnek a fogyasztásra és rövid távon a vállalati költségekre is. Egy egyszeri prémium időzítése ugyanakkor megemelheti az adott évi adatot anélkül, hogy tartós alapbéremelést jelezne.
Az egyszeri tételek nélküli mutató ezért pontosabban érzékelteti a tartósan beépülő bérköltség-emelkedést. Az EKB adatbázisa szerint ez 2027 első felében körülbelül 2,8–2,9 százalékos éves ütemet jelez, majd a harmadik negyedévben 2,5 százalék közelébe lassul.
Az ábra az EKB adatportáljának bérkövető-sorozataira épül. A prémiumokat is tartalmazó adatok rövid távon erősebben ingadozhatnak, míg a prémiumok nélküli sor jobban mutatja a szerződéses bérek alapfolyamatát.
Mit jelenthet az infláció szempontjából?
A 2,8 százalékos szerződéses béremelkedés nem jelent automatikusan ugyanekkora inflációt. A hatás attól is függ, hogyan alakul a termelékenység, a kereslet, a vállalati árrés, a foglalkoztatás, valamint az energia- és importköltség.
Ha a termelékenység javul, a vállalatok kisebb áremeléssel is kitermelhetik a magasabb béreket. Gyenge termelékenységi növekedés esetén gyorsabban nő az egy termékre vagy szolgáltatásra jutó munkaköltség, ami erősebb áremelési nyomást okozhat.
A bérek különösen a szolgáltatások árában fontosak, mert ezekben az ágazatokban jellemzően nagyobb a bérköltség aránya. A hatás gyakran lassabban, de tartósabban jelenik meg. Erős verseny, gyenge kereslet vagy alacsonyabb profitmarzs mellett a cégek a többletköltség egy részét maguk is viselhetik.
A bérkövető az EKB kamatdöntéseinek csak egyik jelzése. Ha a szolgáltatási infláció is lassul, és a későbbi bérmegállapodások sem utalnak gyorsulásra, kisebb lehet a belföldi költségnyomás újbóli erősödésének kockázata. Ha viszont a szolgáltatási árak továbbra is gyorsan nőnek, vagy az új szerződések magasabb emeléseket mutatnak, a kamatcsökkentési várakozások későbbre tolódhatnak.
A jelenlegi szerződések alapján nem rajzolódik ki új bérinflációs hullám. A 2027-es adat azonban még korai és változékony: új megállapodások bekerülésével érdemben módosulhat.