Az állami kiadások hatásánál a futamidő is számít
Nem mindegy, milyen gyorsan lejáró adósságból finanszírozza az állam a kiadásait: ez a gazdasági növekedés mellett a későbbi kamatterheket is alakíthatja. Egy friss ECB-munkatanulmány háború utáni amerikai adatok alapján vizsgálta, miként befolyásolja az állami költések gazdasági hatását a finanszírozás szerkezete.
A szerzők szerint a rövid lejáratú hitelből fedezett költségvetési élénkítéshez jellemzően nagyobb GDP-hatás kapcsolódott, mint a hosszú futamidejű kötvénykibocsátással finanszírozott kiadásokhoz. Rövid futamidőnél az állami kiadások multiplikátora többnyire egy fölött alakult, hosszú lejáratnál inkább egy alatt maradt. Ez azt jelenti, hogy egy egységnyi többletkiadás az első esetben több mint egy egységgel növelheti a gazdaság teljesítményét, a másodikban kisebb lehet a hatása.
A különbséget főként a háztartások fogyasztása magyarázhatja. A kutatás értelmezése szerint a rövid állampapírok nagyobb kínálata könnyen hozzáférhető, biztonságos megtakarítási lehetőséget adhat a háztartásoknak. Emiatt kevésbé kényszerülhetnek fogyasztásuk visszafogására.
A rövid futamidő nagyobb kockázattal jár
A tanulmány eredményei nem jelentenek általános receptet Magyarország számára. A vizsgálat az Egyesült Államok történelmi adataira épül, ezért következtetései nem ültethetők át változtatás nélkül a magyar gazdaságra. A rövid futamidejű finanszírozás ráadásul nagyobb megújítási és kamatkockázatot jelent: a lejáró adósságot gyakrabban kell újrafinanszírozni, akár kedvezőtlenebb kamatok mellett.
A magyar adatok nem az amerikai kutatás eredményeit igazolják, viszont jelzik, miért lényeges itthon is a finanszírozás kérdése. A hiány és az államadósság szintje mellett a lejárati szerkezet is számít. Az ÁKK negyedéves futamidő-profiljai megmutatják, hogy az egyes időszakokban mekkora központi államadósság jár le.
Forintban mérve jelentősen nőtt az államadósság
A KSH negyedéves STADAT-adatai szerint a kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága 2022 első negyedévének végén 44 326 milliárd forint volt. Ez 2026 második negyedévének végére 67 864 milliárd forintra emelkedett. A folyó áras összeg önmagában nem mutatja meg az adósság GDP-arányos terhének változását, de érzékelteti a finanszírozási feladat nagyságát.
A GDP-arányos mutató árnyaltabb képet ad. Az Európai Bizottság 2026. májusi előrejelzése 2026-ra 75,1 százalékos államadósság-rátával és 6,2 százalékos, GDP-arányos költségvetési hiánnyal számolt. Ezek előrejelzések, nem végleges tényadatok. Magasabb finanszírozási igény mellett különösen fontos, milyen ütemben jár le az adósság, és milyen kamatok mellett lehet megújítani.