Az energiaárak miatt magasabb inflációra számítanak az euróövezetben
Az energiaárak újbóli emelkedése és a közel-keleti konfliktus elhúzódásának kockázata miatt romlottak az euróövezet rövid távú inflációs kilátásai. Az EKB október 30-án közzétett szakértői felmérésében 52 előrejelző vett részt.
Magasabb rövid távú infláció, stabil hosszú távú várakozások
A válaszadók a harmonizált fogyasztóiár-indexszel, vagyis az uniós összehasonlításra egységesített ármutatóval mért inflációt 2026-ra 3,0%-ra, 2027-re 2,6%-ra várják. Ez az előző felméréshez képest rendre 0,3, illetve 0,4 százalékpontos emelés. Előrejelzésük szerint 2028-ban az infláció 2,0%-ra lassulhat, és hosszabb távon is az EKB 2%-os célja körül maradhat.
Az energia és élelmiszerek nélkül számított maginfláció – amely jobban jelzi az árnyomás tartósságát – 2026-ban 2,4%, 2027-ben 2,5%, 2028-ban pedig 2,2% lehet. A szakértők szerint az energia drágulása a termelési költségeken keresztül az iparcikkek, az élelmiszerek és a közlekedési szolgáltatások áraiba is begyűrűzhet.
A bér- és másodkörös hatásokat továbbra is korlátozottnak tartják. Ez azt jelenti, hogy az eredeti energiaár-sokk várhatóan csak mérsékelten vezet további béremelésekhez és újabb áremelésekhez.
Javuló növekedési előrejelzés, kedvezőtlen kockázatok
Az euróövezet GDP-je 2026-ban várhatóan 1,0%-kal, 2027-ben és 2028-ban egyaránt 1,3%-kal bővülhet. A javulást a korábbinál kedvezőbb friss gazdasági adatok, az ellenálló üzleti hangulat és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások támogatják.
A kockázatok ugyanakkor továbbra is kedvezőtlenek. A szakértők 2026 és 2028 között inkább felfelé mutató inflációs veszélyeket látnak, míg a növekedést főként lefelé mutató kockázatok terhelik. Kiemelt tényező az energiaellátás esetleges zavara és a geopolitikai feszültségek tartóssága.
A munkanélküliségi ráta az előrejelzés szerint hosszabb távon 6,4%-ról 6,1%-ra mérséklődik. A bérek növekedése lassulhat: a 2026-ra várt 3,3% után 2028-ban 2,8%, hosszabb távon pedig 2,7% lehet.
Magasabban maradhatnak a kamatok
A megkérdezett előrejelzők az EKB betéti kamatát – a jegybank egyik irányadó kamatát – 2026 utolsó negyedévében leggyakrabban 2,50%-ra, ezt követően többnyire 2,75% körül várják. A magasabb inflációs várakozás azért tarthatja magasabban a kamatokat, mert az EKB így fékezheti az árak tartós emelkedését, és közelebb terelheti az inflációt a 2%-os célhoz.
Magyarország inflációs folyamatai nem azonosak az euróövezeti HICP-előrejelzéssel; a költség- és energiasokkok jelentősége azonban itt is látható. A KSH STADAT adatbázisa szerint az átlagos infláció 2021-ben 5,1%, 2022-ben 14,5%, 2023-ban 17,6%, 2024-ben 3,7%, 2025-ben pedig 4,4% volt.
Az EKB felmérése alapján a hosszú távú inflációs várakozások stabilak maradtak; a következő két évben azonban az energiaárak és a geopolitikai bizonytalanság miatt az infláció a korábban vártnál lassabban térhet vissza a jegybanki célhoz.