Banki csalások: mikor téríthet a bank, és hogyan védekezhet?
**2026. október 30-án még nincs elfogadott uniós csalásellenes magatartási kódex.** Ezért a magyar ügyfelek kártérítési lehetőségei egyelőre nem változnak: egy vitatott utalásnál továbbra is az számít, hogy az ügyfél jóváhagyta-e a fizetést, és milyen körülmények között történt a tranzakció.
Az Európai Bizottság október 26-án indított egyeztetést egy olyan, önkéntes kódexről, amely a bankok, fizetési szolgáltatók és online platformok együttműködését erősítené. November elején a legnagyobb platformokkal és keresőkkel folytatódnak a tárgyalások, utána a Bizottság dönt arról, megkezdje-e a kódex kidolgozását. Elfogadási vagy alkalmazási dátumot még nem tűztek ki.
A Bizottság tájékoztatása szerint a lehetséges vállalások közé tartozhat a csaló hirdetésekre utaló jelzések megosztása, a pénzügyi hirdetők szigorúbb ellenőrzése és a megbízható bejelentőkkel való gyorsabb együttműködés. A már hatályos digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a DSA, előírja a platformoknak, hogy az illegális tartalmak – így a pénzügyi csalások – bejelentésére és kezelésére szolgáló rendszert működtessenek. A tervezett kódex ezt a gyakorlati együttműködést gyorsíthatná fel.
Milyen csalások célozzák gyakran a fiatal felnőtteket?
A mobilbankot, közösségi médiát, online piactereket, illetve kriptós vagy részvényes tartalmakat aktívan használók gyakran találkozhatnak ezekkel a módszerekkel:
- Hamis banki hívás, SMS vagy e-mail: a csaló banki ügyintézőnek adja ki magát, sürget, majd belépési adatot vagy egyszer használatos kódot kér. Gyakran megtévesztően hasonló internetbanki oldalra tereli az áldozatot.
- Képernyőmegosztás és távoli hozzáférés: „biztonsági ellenőrzés”, befektetési segítség vagy pénzvisszatérítés ürügyén alkalmazás telepítését kérik. A csaló így láthatja, egyes esetekben irányíthatja is a telefonon végzett műveleteket.
- Piactéri fizetési csalás: az eladónak küldött hamis futár- vagy fizetési link valójában kártyaadatot, banki belépést vagy tranzakciójóváhagyást kér.
- Hamis befektetés: közösségi médiás hirdetés, hamis híroldal vagy ismert személy képével készült reklám gyors, „garantált” hozamot ígér részvényre, kriptóra vagy más eszközre. A későbbi „hozam” sokszor csak arra szolgál, hogy újabb befizetésre ösztönözze az ügyfelet.
Az MNB figyelmeztetése szerint a bank nem kéri el telefonon vagy e-mailben a titkos banki adatokat. Jóváhagyás előtt mindig ellenőrizni kell, milyen művelethez, mekkora összeghez és melyik kedvezményezetthez ad engedélyt. A hamis befektetések gyakori jele a rövid határidő, a garantált vagy kirívó hozam és a kéretlen megkeresés.
Ki viseli a kárt?
Ha az ügyfél nem hagyta jóvá a fizetést
Ha például ellopott kártyaadattal vagy megszerzett belépési adatokkal utalnak, a magyar pénzforgalmi törvény alapján főszabályként a pénzforgalmi szolgáltató felel a helyesbítésért. A szolgáltató mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az ügyfél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul szegte meg biztonsági kötelezettségeit. A hatályos pénzforgalmi törvény és az uniós fizetési szabályok adják e viták keretét.
Ha az ügyfél megtévesztve hagyta jóvá az utalást
Más a helyzet, ha valaki hamis banki hívó utasítására maga indít átutalást, vagy a telefonján maga hagy jóvá tranzakciót. Ez nem automatikusan jogosulatlan fizetési művelet, ezért nincs általános, automatikus kártérítési szabály. Ilyenkor az ügy egyedi körülményeit, a bank biztonsági eljárását és az ügyfél magatartását is vizsgálják.
A Kúria 2026-os jogegységi határozata szerint súlyos gondatlanság nem állapítható meg pusztán egy hibából vagy figyelmetlenségből. Ehhez az ügyfélnek számolnia kellett a kár lehetőségével, magatartásának pedig a szándékossághoz közelítő közömbösséget kell mutatnia. Közérthetően: a bank nem hivatkozhat általánosságban arra, hogy az ügyfél hibázott.
Az MNB 5/2023-as ajánlása csalásmegelőző, észlelő és kezelő eljárásokat vár el a bankoktól, a pszichológiai manipulációval elért jóváhagyásoknál is. Ez felügyeleti ajánlás, nem új törvényi kártérítési rendszer.
Rövid védelmi lista
- Banki belépést ne üzenetből nyisson meg: indítsa el saját maga a banki alkalmazást, vagy írja be a bank címét.
- Telefonálónak ne adjon meg jelszót, PIN-kódot, egyszer használatos SMS-kódot vagy alkalmazásos jóváhagyást.
- Banki vagy befektetési „segítség” miatt ne telepítsen távoli hozzáférést kérő alkalmazást.
- Jóváhagyás előtt ellenőrizze a kedvezményezett nevét, a számlaszámot és az összeget.
- Ismeretlen eszköz regisztrációját ne engedélyezze.
- Befektetés előtt ellenőrizze a szolgáltatót az MNB nyilvántartásaiban és figyelmeztetései között.
Gyanú esetén azonnal hívja fel a bank hivatalos, saját honlapjáról elért ügyfélszolgálatát, és tiltsa le a hozzáféréseket. A készülő uniós kódex később mérsékelheti annak esélyét, hogy csaló hirdetés vagy hamis profil eljusson az ügyfelekhez, a jóváhagyás előtti ellenőrzést és a jogviták egyedi elbírálását viszont nem váltja ki.