Geopolitikai feszültségek idején nemcsak az számít, mekkora egy ország államadóssága, hanem az is, kik finanszírozzák azt. Az Európai Központi Bank (EKB) friss munkatanulmánya szerint a belföldi befektetők válsághelyzetben gyakran stabilabb támaszt nyújtanak az állampapírpiacnak, míg a külföldiek jellemzően gyorsabban csökkentik államkötvény-állományukat.
A hazai befektetők tompíthatják a sokkot
Az EKB kutatása Belgium, Franciaország, Olaszország és Spanyolország államkötvénypiacát vizsgálja. A szerzők 2009 szeptembere és 2025 júniusa közötti, negyedéves értékpapír-állományi adatok alapján követték, milyen befektetői csoportok tartották az egyes országok kötvényeit.
A tanulmány szerint az emelkedő geopolitikai kockázat – például háború, diplomáciai konfliktus vagy szankciók idején – a hazai befektetők egy részét akár további államkötvény-vásárlásra is ösztönözheti. A külföldi befektetők ezzel szemben többnyire kevesebb államkötvényt tartanak. Ez növelheti a kötvényárfolyamok ingadozását, és felhajthatja az állam finanszírozási költségeit.
A reakciók országonként és befektetői típusonként eltérnek. A befektetési alapok több esetben kezdetben visszafogták vásárlásaikat vagy eladtak kötvényeket, később pedig részben visszavásároltak, illetve mérsékelték az eladásokat. A kutatás nem állítja, hogy minden geopolitikai esemény adósságválságot okoz. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a tulajdonosi szerkezet felerősítheti vagy enyhítheti a piaci feszültséget.
Magyarországon a devizaszerkezet is számít
Magyarország nem szerepelt az EKB vizsgálatában, és nem tagja az euróövezetnek, ezért az eredmények nem alkalmazhatók közvetlenül a hazai állampapírpiacra. A lehetséges mechanizmus ugyanakkor itthon is releváns: geopolitikai sokk esetén a külföldi finanszírozás súlya, az állampapírok tulajdonosi összetétele és a forint árfolyama együtt alakíthatja a finanszírozási feltételeket.
A KSH második előzetes adata szerint 2025 végén a magyar államháztartás bruttó adóssága 64 912 milliárd forint, a GDP 74,6 százaléka volt. A hiány a GDP 4,7 százalékát érte el. Az euróövezetben ekkor az államadósság GDP-arányosan 87,7 százalék, a hiány 3,0 százalék volt. A Magyar Nemzeti Bank közlése szerint Magyarország adósságrátája így az euróövezeti átlag alatt maradt, a költségvetési hiány viszont magasabb volt annál. Ezek az adatok azért fontosak, mert a befektetői keresletet a finanszírozási igény és az ország gazdasági-költségvetési helyzete is befolyásolja.
A devizaadósság külön kockázati tényező. Az Eurostat szerint 2025 végén a magyar államadósság 32 százaléka devizában állt fenn, ami az EU-n belül a magasabb arányok közé tartozott. A forint gyengülése növelheti e tartozások forintban számított értékét, vagyis a geopolitikai kockázat nemcsak a hozamokon, az árfolyamon keresztül is hatással lehet az államadósságra.
A KSH hosszabb idősora szerint a magyar gazdaság a 2020-as visszaesés után gyorsan bővült, majd 2023-ban ismét zsugorodott. A GDP 2024-ben és 2025-ben is 0,7 százalékkal nőtt reálértéken. A mérsékelt növekedés szűkítheti a költségvetés mozgásterét, ezért különösen értékes lehet a stabil állampapír-befektetői bázis.
Az EKB eredményei alapján a geopolitikai feszültségek idején az államadósság fenntarthatóságát az adósság szintje mellett annak tulajdonosi és devizaszerkezete is alakítja. Magyarország esetében ez nem közvetlen kutatási eredmény, inkább lehetséges stabilizáló mechanizmus: stresszhelyzetben az is lényeges, ki és milyen devizában finanszírozza az államot.