A Világbank október 28-i előrejelzése szerint a globális nyersanyagárak dollárban számolt indexe átlagosan 23 százalékkal emelkedhet 2026-ban. Magyarország számára ez főként az energia, az agrárinputok és a szállítás költségein keresztül jelent kockázatot. A bank 2027-re 7 százalékos mérséklődést vár, ám ez attól függ, nem súlyosbodnak-e tovább a globális kínálatot veszélyeztető konfliktusok.
Ez nem magyar inflációs prognózis. A világpiaci, többnyire dollárban jegyzett nyersanyagárakból nem lehet közvetlenül bolti árakat vagy benzinárat számolni. A hazai hatást a forint árfolyama, az adók, az európai nagykereskedelmi árak, a szállítás, a vállalati szerződések és a piaci verseny együtt alakítja. A Világbank teljes jelentése és előrejelzési táblázata a külső költségkockázatokat mutatja meg.
Az energia lehet a legerősebb sokk
Az energiaár-index 2026-ban 32 százalékkal emelkedhet, négyéves csúcsra kerülve. A Brent olaj éves átlagára a 2025-ös 69 dollárról 91 dollárra nőhet hordónként, az európai földgáz átlagára pedig 58 százalékkal, 19 dollárra emelkedhet millió brit hőegységenként. A Világbank 2027-re 79 dolláros Brent- és 17,5 dolláros európai gázárat vár az alappályán. Ez az a forgatókönyv, amely nem számol további jelentős konfliktuseszkalációval.
A prognózist a közel-keleti konfliktus, az alacsonyabb olajkészletek és a tengeri szállítás sérülékenysége indokolja. A szervezet szerint a konfliktus történelmi mértékű kiesést okozott az olajtermelésben, miközben az orosz–ukrán háború is terheli az energia- és élelmiszerpiacokat.
A drágább energia nemcsak az üzemanyagoknál jelenhet meg. Emelheti a fuvarozás, a mezőgazdasági géphasználat, az élelmiszer-feldolgozás és a csomagolás költségeit is.
Gabona, olajos magvak és műtrágya
A Világbank 2026-ra mintegy 10 százalékos, 2027-re további 7 százalékos emelkedést vár a globális élelmiszer-nyersanyagáraknál. A gabonák és az olajos magvak piacán még erősebb lehet a drágulás. A fekete-tengeri szállítások zavarai, az El Niño időjárási kockázata, valamint a magas üzemanyag- és műtrágyaköltségek egyaránt növelhetik a mezőgazdasági termelés költségeit.
A gabona és a takarmány ára a liszten, pékárun, húson, tojáson és tejtermékeken keresztül hathat a fogyasztói árakra, a növényi olajok pedig számos feldolgozott élelmiszer költségét befolyásolják. Az átgyűrűzés azonban nem azonnali és nem azonos mértékű minden terméknél. A hazai termés, az uniós készletek, a kereskedelmi forgalom, a munkaerő- és csomagolási költségek, valamint a boltláncok beszerzése és akciói is számítanak.
A műtrágyaár-index 2026-ban 14,3 százalékkal nőhet, majd 2027-ben 12,4 százalékkal csökkenhet. A kelet-európai karbamid tonnánkénti átlagára 2026-ban 510 dollár lehet, ami 20,6 százalékkal haladja meg a 2025-ös szintet. A műtrágya elsősorban közvetett inflációs tényező: a gazdálkodók költsége attól is függ, mikor vásárolnak, milyen technológiát használnak, és milyen áron tudják értékesíteni a termést.
A kedvezőtlen forgatókönyv magasabb árakat hozna
A 2027-re várt enyhülést több kockázat is veszélyezteti. A közel-keleti konfliktus eszkalációja, az orosz olajinfrastruktúra tartós sérülése, a fekete-tengeri gabonaszállítások elleni támadások vagy egy rendkívül erős El Niño újabb kínálati sokkot okozhat. A Világbank kedvezőtlen forgatókönyvében a Brent átlagára 2027-ben 105 dollár lehet hordónként, az élelmiszer-alapanyagárak pedig 12 százalékkal meghaladhatják az alappályát, és a 2022-es szint fölé kerülhetnek.
Mit jelent ez a magyar infláció szempontjából?
A KSH szeptemberi adatai még mérsékelt, 1,6 százalékos éves fogyasztóiár-emelkedést jeleztek, miközben a megfigyelt élelmiszerárak éves alapon 1,3 százalékkal csökkentek. Ez azonban csak a jelenlegi kiinduló helyzet. A magasabb világpiaci energia- és alapanyagárak később növelhetik az inflációs kockázatot.
Kulcsszerepe lesz a forintnak. A dollárban jegyzett olaj, gáz, gabona és műtrágya forintköltsége akkor is emelkedhet, ha a dollárár csak mérsékelten nő, de a forint gyengül. Erősebb forint esetén a külső sokk kisebb részben jut át a hazai árakba. Az MNB szeptemberi inflációs jelentése is az árfolyam átgyűrűzését, valamint a világpiaci olaj- és gázárakat emeli ki fontos tényezőként.
A Világbank előrejelzése tehát elsősorban arra figyelmeztet, hogy a kedvezőbbnek látszó magyar élelmiszer- és üzemanyag-inflációs környezet sérülékeny. A tényleges hazai árakat a világpiaci mozgások mellett a forint, a hazai kereslet, a termés, az adók és a vállalatok árazása együtt határozza meg.