Az Európai Unióban az alacsonyabb jövedelműek nagyobb arányban számolnak be a mindennapi alaptevékenységeket nehezítő egészségi korlátozottságról – derül ki az Eurostat 2026. október 28-án közzétett elemzéséből. A szegénységi kockázatnak azok számítanak, akiknek háztartási jövedelme jóval elmarad az adott országban jellemző szinttől: a társadalmi transzferekkel korrigált jövedelmük nem éri el a nemzeti mediánjövedelem 60%-át.
A legnagyobb eltérés a járási nehézségeknél látszik. Uniós átlagban a szegénységi kockázatnak kitett emberek 24,9%-a jelzett közepes vagy súlyos problémát, míg a küszöb feletti jövedelműek körében ez az arány 16,9% volt. Az emlékezés és koncentráció, a látás, az önellátás és a kommunikáció terén is számottevő különbséget mértek, a hallási problémáknál viszont kisebb volt az eltérés. Az eredmények a Eurostat ILC_HCH19 adatfelvételén alapulnak.
Magyarországon is jelentős az eltérés
Magyarországon 2025-ben a 16 éves vagy idősebb, szegénységi kockázatnak kitett emberek 24,7%-a számolt be közepes vagy súlyos járási nehézségről. A küszöb feletti jövedelműeknél ez az arány 15,7% volt, vagyis 9 százalékponttal alacsonyabb. A látási nehézségeknél kisebb, de érzékelhető különbség mutatkozott: az arány 27,0%, illetve 24,7% volt.
A Eurostat közleménye nem az egészségi problémák okait vizsgálja. Azt mutatja meg, hogyan függ össze ugyanabban a népességben a jövedelmi helyzet az önértékelt, funkcionális egészségi nehézségekkel. Az adatokból ezért nem lehet közvetlen ok-okozati viszonyra következtetni, a társadalmi különbségek egészségi vetülete viszont kirajzolódik.
A KSH szerint az életkor előrehaladtával jelentősen romlik a saját egészség megítélése: a 65 éves vagy idősebbeknek csak mintegy harmada tartja egészségét jónak vagy nagyon jónak. Az életkor és a jövedelmi helyzet két, az egészségi különbségek értelmezésénél figyelembe veendő szempont.
Az ellátási kapacitások is fontos háttéradatok
Az egészségi különbségek értelmezéséhez az ellátórendszer kapacitásai is hozzátartoznak, bár ezek önmagukban nem magyarázzák a jövedelmi csoportok közötti eltéréseket. A KSH STADAT idősora szerint 2021 és 2025 között tízezer lakosra vetítve 6,0-ról 5,7-re csökkent a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma. A működő kórházi ágyaké ugyanezen időszakban 69,4-ről 63,4-re mérséklődött. Ezek az ellátási főadatok az egészségügyi hozzáférés és az ellátórendszer terhelésének vizsgálatához adnak hátteret.
A magyar adatok is arra utalnak, hogy az alacsonyabb jövedelmi helyzetben élők körében gyakoribbak a mindennapi életet nehezítő egészségi korlátozottságok.