A Deutsche Bank harmadik negyedéves rekordja azt jelzi, hogy a nagy európai bankok a kamatciklus fordulóján is képesek profitot termelni több üzletágból. Ez javíthatja az európai bankszektor megítélését, így közvetve a magyar bankpapírok hangulatát is. Az OTP és a hazai hitelpiac kilátásait ugyanakkor továbbra is elsősorban a magyar kamatok, szabályok és ingatlanpiaci kockázatok határozzák meg.
Október 28-i állapot szerint a Deutsche Bank 1,9 milliárd euró adózott eredményt ért el a harmadik negyedévben, ami sorozatban a harmadik rekordnegyedéve. Az adózás előtti profit 8 százalékkal, 2,6 milliárd euróra nőtt, a bevétel pedig 4 százalékkal, 8,3 milliárd euróra emelkedett. A bank eredményközlése szerint a hitelezés bővülése, a változatlan költségszint és a több üzletágban elért erős teljesítmény ellensúlyozta a céltartalékok emelkedését.
Nem csak a kamatkörnyezet húzta az eredményt
A rekord nem egyetlen piaci fogadásból született. A vállalati bank rekordbevételt ért el, a vagyonkezelési üzletág bevétele két számjegyű ütemben nőtt. A Private Bank és az Asset Management együtt 47 milliárd euró rekord nettó beáramlást könyvelt el, a kezelt vagyon pedig egy negyedév alatt 50 milliárd euróval, 2 ezermilliárd euróra nőtt. A hitelek állománya éves alapon 5, a betéteké 8 százalékkal bővült.A befektetői prezentáció alapján a bank bevétele így kevésbé függ egyetlen kamat- vagy kereskedési ciklustól.
A befektetési bank inkább stabilizálta az eredményt. A kötvény-, deviza- és árupiaci kereskedés bevétele 3 százalékkal csökkent a különösen erős 2025-ös bázishoz képest, miközben az ügyfélaktivitás 5 százalékkal nőtt. Az Investment Banking & Capital Markets EMEA-piaci részesedése 4,8 százalékra emelkedett. Vagyis a piaci üzletág továbbra is fontos támasz, de a negyedéves rekordot nem egy egyszeri kereskedési ugrás hozta.
A költségek 5,2 milliárd eurón változatlanok maradtak. Emiatt a költség/bevétel arány egy év alatt 64,4 százalékról 62,4 százalékra javult. A bank kilenchavi, tárgyi saját tőkére vetített megtérülése 11,5 százalék volt; ez még elmarad a 2028-ra kitűzött, 13 százalék feletti céltól, de közelebb viszi hozzá a pénzintézetet.
Nőtt a céltartalék, de nincs széles körű romlás
A hitelveszteségekre képzett céltartalék 501 millió euróra emelkedett: 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 9 százalékkal pedig a második negyedéves szintet. A növekedésben a kereskedelmiingatlan-kitettségek további leépítése és a Corporate Bank ázsiai portfóliójának egyedi ügylete játszott szerepet. A menedzsment szerint a portfólió egészének minősége továbbra is erős.
Ez lényeges különbség a befektetők számára. Egy-egy ingatlanpiaci vagy ügyfélspecifikus veszteség még nem azonos azzal, amikor a lakossági és vállalati hitelek nagy körében romlik a fizetési fegyelem. Az Európai Bankhatóság második negyedéves adatai is viszonylag stabil európai bankrendszert mutattak: a nemteljesítő hitelek aránya 1,8 százalék volt, a tőke- és likviditási tartalékok pedig erősek maradtak.
A Deutsche Bank elsődleges tőkemegfelelési mutatója, a CET1-ráta szeptember végén 14,0 százalék volt. Ez a bank 13,5–14,0 százalékos célzott sávjának felső széle, vagyis elegendő mozgásteret ad a növekedéshez és a részvényesi kifizetésekhez, de nem jelent korlátlan többlettőkét. A bank 2026-ban már 1,5 milliárd eurónyi részvényt vásárolt vissza. További kifizetésre akkor lehet tér, ha a CET1-ráta tartósan 14 százalék fölött marad.
A Reuters európai körképe szerint több nagybank is felülmúlta a várakozásokat, miközben a szektor részvényei az eredményszezon előtt mintegy 10 százalékot estek egy hónap alatt. A befektetők továbbra is az államadósság-kitettségek, a gyengébb gazdasági kilátások és a kamatbevételek lassulása miatt óvatosak.
A magyar bankoknál a hazai tényezők maradnak döntők
Az OTP harmadik negyedéves jelentése november 11-én érkezik, ezért egyelőre az első féléves adatokból lehet kiindulni. A bank normalizált adózott eredménye 580 milliárd forint, normalizált tőkearányos megtérülése 21 százalék volt. CET1-rátája 17,6 százalékra, a Stage 3, vagyis jelentősen romlott minőségű hitelek aránya 3,2 százalékra csökkent. A kockázati költségráta ugyanakkor 76 bázispontra emelkedett, részben a magyar kamatplafon hatása miatt. Az OTP féléves összefoglalója alapján a céltartalékok növekedése itt sem jelent automatikusan általános portfólióromlást.
Az MNB szerint a magyar bankrendszer 2025 végén magas jövedelmezőséggel, erős tőke- és likviditási helyzettel működött: a szektor tőkemegfelelési mutatója előzetesen 20,1 százalék volt, a nemteljesítő hitelek aránya történelmi mélypontra süllyedt. A jegybank értékelése ugyanakkor a gyorsuló lakáshitelezésre, a magasabb hitelfedezeti arányokra és az ingatlanpiaci túlértékeltségre is felhívta a figyelmet.
A kedvező európai banki környezet támaszt adhat a szektorhangulatnak. A magyar bankpapírok és banki kötvények értékelését azonban továbbra is a hazai szabályozás, a kamat- és forintkörnyezet, az állampapír-kitettségek, valamint a lakáspiac alakulása dönti el.