Az Európai Központi Bank 2026 harmadik negyedévére vonatkozó felmérése szerint az euróövezeti bankok szigorították a vállalati és fogyasztási hitelezést. A magas kamatok, az óvatosabb kockázatvállalás, valamint a geopolitikai és energiapiaci bizonytalanság egyszerre fékezte a keresletet és szigorította a banki döntéseket.
A vállalatoknál is csökkent a hitelkereslet
A vállalati hitelek feltételeit a bankok a vártnál nagyobb mértékben szigorították: a nettó mutató 9 százalék volt. Ez a mutató a szigorításról és a lazításról beszámoló bankok arányának különbségét jelzi. A vállalati hitelkereslet eközben nettó 6 százalékkal visszaesett.
A lakáshiteleknél esett a legnagyobbat a kereslet
A lakáscélú hiteleknél a hitelbírálati követelmények összességében nem változtak, a szerződéses feltételek viszont szigorodtak. Ez elsősorban magasabb hitelkamatokat jelentett.
A bankok szerint a lakáshitelek iránti kereslet nettó 27 százalékkal csökkent, ami 2023 harmadik negyedéve óta a legerősebb visszaesés. A pénzintézetek 2026 utolsó negyedévére további, nettó 36 százalékos csökkenést várnak. Az igényléseket a magas kamatok mellett a gyengébb fogyasztói bizalom és a kedvezőtlenebb lakáspiaci kilátások is visszafogták. Nőtt az elutasított lakáshitel-kérelmek aránya is.
A fogyasztási hiteleknél is szigorítanak
A fogyasztási és egyéb háztartási hiteleknél a hitelstandardok nettó 14 százalékos szigorítása illeszkedik a 2022 óta tartó trendbe. A kereslet nettó 2 százalékkal mérséklődött, a bankok azonban a következő negyedévre már 14 százalékos visszaesést jeleztek előre.
Ebben a szegmensben emelkedett a leginkább az elutasítások aránya: nettó 10 százalékkal több bank számolt be növekedésről. A hitelezők finanszírozása is nehezebbé vált, különösen a lakossági betétek, az értékpapír-kibocsátások és a pénzpiaci források esetében. A nem teljesítő hitelekhez kapcsolódó kockázatok szintén óvatosabb hitelezési döntések felé terelték a bankokat.
Magyarország nem tagja az euróövezetnek, így az EKB felmérése nem a hazai bankrendszer helyzetét méri. Az európai vállalati finanszírozás, a lakáspiac és a bankok kockázatvállalása ugyanakkor fontos külső környezetet jelent a magyar gazdaság számára is.
Az EKB adatai alapján az európai hitelpiacokon rövid távon továbbra is a magasabb finanszírozási költségek és a bankok óvatosabb kockázatvállalása határozhatja meg a hitelezést.