Az Európai Unióban 2024-ben 1,34 élveszületés jutott egy nőre, ami a 2001 óta vezetett idősor mélypontja. Az uniós gyermekszám így jóval elmarad a népesség bevándorlás nélküli hosszú távú fennmaradásához gyakran használt 2,10-es szinttől. Az EU termékenységi arányszáma az elmúlt két évtizedben végig e küszöb alatt maradt– derül ki az Eurostat friss közleményéből.
Nagyok a területi különbségek
Az EU kisebb térségekre bontott regionális adatai szerint jelentős eltérések vannak az egyes régiók között. Az adatokkal rendelkező 1 165 régióból 439 az uniós átlag alatt, 714 fölötte volt, 12 pedig pontosan az átlagot érte el.
A legalább 1,75-ös termékenységi arányszámú régiók Bulgáriában és Franciaországban összpontosultak: mindkét országban 14 ilyen térséget mértek. Magyarországon két régió tartozott ebbe a körbe.(ec.europa.eu)
Az 1,00 alatti értékek főként Spanyolország és Olaszország egyes térségeiben fordultak elő. Ilyen szintet 16 spanyol, 7 lengyel, 5 olasz, 3 görög, valamint 2–2 német és litván régióban mértek. A különbségek tehát nemcsak az országok, hanem az egyes országokon belüli térségek között is jelentősek.
Magyarországon 2024-ben nagyot esett az arányszám
A KSH idősora szerint Magyarország teljes termékenységi arányszáma 2024-ben 1,39 volt, a 2023-as 1,51 után. Ez még az uniós átlag fölötti országos szint, a visszaesés azonban jelentős: 2021-ben 1,61 volt a mutató, amely három év alatt 1,39-re csökkent. A KSH éves népmozgalmi tájékoztatója szerint 2024-ben 77 511 gyermek született, mintegy 9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, a legutolsó adat 2025-ös, akkor már csak 72 017 gyermek született.
A 2010-es évek második felének emelkedése 2021-ben ért véget, azóta csökkenés következett. A KSH adatbázisában szereplő, frissebb 2025-ös magyar érték 1,31; ez már közelebb van a 2024-es uniós átlaghoz, de nem azonos időszakra vonatkozó adat.
A teljes termékenységi arányszám nem azt jelzi, hogy egy nőnek ténylegesen hány gyermeke van. Azt becsüli meg, hogy az adott év kor szerinti szülési gyakoriságai mellett élete során átlagosan hány gyermeke születne.
Az uniós átlag történelmi mélypontra került, miközben a régiók között továbbra is nagyok az eltérések. Magyarországon az országos arányszám 2021 óta mérséklődik, bár két régióban továbbra is legalább 1,75 gyermek jut egy nőre.