A magyar fiatalok 92,7%-a jónak tartja az egészségét
Az Eurostat friss összeállítása szerint 2025-ben az Európai Unióban a 16–29 évesek 89,7%-a értékelte jónak vagy nagyon jónak az egészségét. Ez jóval meghaladja a 16 éves és idősebb teljes népesség 67,9%-os arányát.
Magyarországon a fiatalok mutatója az uniós átlagnál is magasabb: az Eurostat adatbázisa szerint a 16–29 évesek 92,7%-a adott kedvező egészségértékelést.
Uniós szinten az arány az elmúlt években csak kismértékben változott: 2021-ben 91,1%, 2025-ben 89,7% volt. A fiatal férfiak 90,9%-a, a fiatal nők 88,4%-a nyilatkozott úgy, hogy jó vagy nagyon jó az egészsége.
A jövedelmi helyzet is összefügg a válaszokkal. A legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó fiatalok 85,6%-a, a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók 93,7%-a értékelte kedvezően az egészségét. Az Eurostat mutatója szubjektív megítélést mér: a válaszadók fizikai és lelki állapotukról alkotott általános véleményét tükrözi.
A KSH adatai is magas arányt jeleznek
A KSH STADAT-táblája a szélesebb, 16–34 éves korcsoportban is hasonló képet mutat: 2025-ben a magyar fiatalok 91,7%-a tartotta jónak vagy nagyon jónak az egészségét. Az arány 2010 óta nagyjából 90% körül alakult, 2023-ban 93,5% volt. A KSH korcsoportja eltér az Eurostat 16–29 éves bontásától, ezért a két adat nem vethető össze teljes pontossággal.
A KSH hosszú idősora szerint az életkor előrehaladtával jelentősen csökken azok aránya, akik jónak vagy nagyon jónak ítélik az egészségüket, bár több idősebb csoportban javulás látszik. A 35–64 éveseknél ez az arány 2010 és 2025 között 50,2%-ról 70,0%-ra nőtt, a 65 éves és idősebbeknél pedig 11,4%-ról 25,8%-ra emelkedett. A teljes népességben 2025-ben 64,4% nyilatkozott kedvezően.
A KSH „Egészségi állapot és egészségmagatartás 2025” című kiadványa szerint az egészség szubjektív megítélésében az életkor a legerősebb választóvonal. A fiatalok magas aránya ezért nem rendkívüli: a leglátványosabb különbséget az életkor jelenti.