Dráguló euróövezeti hitelek, tartós magyar beruházási visszaesés
Az euróövezeti vállalatok számára 2026 harmadik negyedévében drágult, és kissé nehezebben elérhetővé vált a banki finanszírozás. Az EKB SAFE-felmérése szerint a hitelkínálat csökkenése erősebb volt a hiteligény visszaesésénél, ezért a finanszírozási rés enyhén szélesedett.
A felmérés nettó mutatói az adott változást jelző és az ellenkező irányú választ adó vállalatok arányának különbségét mutatják. A cégek 46%-a érzékelt magasabb banki hitelkamatot. A kutatásban 12 822 vállalat vett részt, 93%-uk kis- és középvállalkozás volt.
Szűkülő hitelkínálat, romló várakozások
A vállalatok 5%-a szerint romlott a bankhitelekhez való hozzáférés, miközben a hiteligény összességében csak kismértékben csökkent. A következő három hónapra még kedvezőtlenebb kilátások rajzolódnak ki: nettó 8% rosszabb hitelhez jutást vár. A külső finanszírozást továbbra is leginkább az általános gazdasági kilátások fékezik; ezt 31% értékelte kedvezőtlen tényezőként.
A hitelkérelmek aránya lényegében nem változott: a cégek 22%-a igényelt bankhitelt, az előző negyedévi 23% után. A hitelt nem kérő vállalatok fele elegendő saját forrással rendelkezett. Ugyanakkor a bankhitelt relevánsnak tartó cégek 7%-a ütközött akadályba a hitelfelvételnél, szemben az előző negyedévi 5%-kal.
Az árbevétel még nőtt, de lassuló ütemben: 4% jelzett emelkedést, egy negyedévvel korábban még 9%. A nagyvállalatok kedvezőbb eredményekről számoltak be, miközben a kkv-k forgalma lényegében stagnált. A nyereségesség romlott: nettó 21% profitcsökkenést jelzett. A vállalatok 63%-a a termelési és bérköltségeket, 61%-a a szakképzett munkaerő hiányát nevezte jelentős termelési korlátnak, a finanszírozáshoz való hozzáférést pedig 26% tekintette komoly problémának.
A beruházási szándék ugyanakkor megmaradt. Nettó 8% már növelte állóeszköz-beruházását, a következő negyedévre pedig nettó 11% további bővítést várt.
Magyarországon több éve esnek a beruházások
Magyarország számára különösen fontos jelzés az euróövezeti finanszírozási környezet romlása, mert a hazai beruházások már több éve csökkennek. A KSH STADAT idősora szerint a nemzetgazdasági beruházások volumene 2023-ban 6,2%-kal, 2024-ben 11,9%-kal, 2025-ben további 4,3%-kal esett vissza. A KSH legfrissebb negyedéves közlése alapján 2026 második negyedévében a beruházási teljesítmény 9,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az EKB és a KSH adatai eltérő módszertannal készülnek: az EKB a vállalatok várakozásait méri, a KSH a megvalósult nemzetgazdasági beruházásokat rögzíti. Együttesen mégis arra utalnak, hogy a magas finanszírozási költségek, a költségnyomás és a gyenge üzleti bizalom tovább fékezheti a fejlesztéseket.
Az árképzési bizonytalanság szintén nehezítheti a finanszírozási és beruházási döntéseket. Az inflációs várakozások értelmezésénél az EKB óvatosságot kér, mivel a mintában sok új válaszadó szerepelt. A teljes minta egy évre előre átlagosan 7,1%-os értékesítésiár-emelést vár, míg a két egymást követő felmérésben részt vevő vállalatoknál ez az arány 3,6%. A jelentős eltérés a minta összetételének változását is tükrözheti.