A dél-koreai elnöki hivatal támogatja, hogy az ország ismét elhalassza a virtuális eszközök nyereségére tervezett adót. A jelenlegi, 2027. január 1-jei indulás helyett 2029 merült fel új dátumként.
A halasztás egyelőre nem hatályos. A 2027-es kezdés csak akkor változik, ha a Nemzetgyűlés elfogadja a szükséges adómódosítást. Az elnöki hivatal álláspontja fontos politikai jelzés a piacnak, de nem helyettesíti a törvénymódosítást.
Milyen adót halasztanának el?
A jelenlegi szabály szerint a virtuális eszközök átruházásából vagy kölcsönadásából származó éves jövedelem „egyéb jövedelemnek” számítana. Az évi 2,5 millió wonos alaplevonás feletti realizált nettó jövedelmet 20 százalékos központi jövedelemadó és 2 százalékos helyi adó terhelné, vagyis a tényleges adókulcs 22 százalék lenne.
Nem a befektető teljes kriptoállományát vagy forgalmát adóztatnák, csak a levonás feletti nyereséget. Ha valaki egy év alatt 5 millió won realizált kriptojövedelmet ér el, abból 2,5 millió won levonható. A fennmaradó összeg után fizetendő 22 százalékos adó 550 ezer won.
A tervezett halasztás nem az adó eltörlését vagy végleges visszavonását jelenti. A vita arról szól, hogy az állam 2027-től képes-e egységesen érvényesíteni a szabályt a koreai és a külföldi platformokon is.
Ez lenne a negyedik halasztás
A kriptoadó a 2020-as jövedelemadó-törvényi módosításokkal került be a jogrendbe, eredetileg 2022-es kezdéssel. Az indulást már háromszor eltolta a törvényhozás: 2023-ra, majd 2025-re, végül 2027 januárjára. A 2029-es dátum így a negyedik halasztást jelentené.
A korábbi csúszások mögött adminisztratív és politikai szempontok is álltak. Visszatérő vita, hogy a kriptoügyletek adóztatása mennyire igazságos, ha a részvénybefektetésekre más kedvezmények, küszöbök és veszteségkezelési szabályok vonatkoznak. Dél-Koreában ráadásul a digitális eszközök különösen népszerűek a fiatalabb, aktív lakossági kereskedők körében.
A legújabb indok elsősorban a végrehajthatóság. A belföldi tőzsdék tranzakciós adatai alapján az adóhatóság viszonylag könnyen felmérheti a kötelezettségeket, a külföldi platformokon zajló ügyletek ellenőrzése viszont jóval nehezebb. Ez oda vezethet, hogy az adó ténylegesen főként a koreai szolgáltatókat használó ügyfeleket sújtja.
A CARF segíthet az adatcserében
A halasztási tervben fontos szerepet kap az OECD Crypto-Asset Reporting Frameworkje, a CARF. A rendszer célja, hogy a külföldi kriptoügyletek adatai is könnyebben eljussanak a koreai adóhatósághoz.
A CARF egységes jelentési és automatikus információcsere-modellt teremt a kriptoeszköz-tranzakciókról és az ügyfelekről. Az OECD szerint a részt vevő joghatóságok első automatikus adatcseréi 2027-től indulhatnak, bár egyes országok későbbi ütemezéssel csatlakoznak.
A rendszer működéséhez nem elég egy közös adatbázis: a szolgáltatóknak azonosítaniuk kell az ügyfeleket, adatot kell szolgáltatniuk, az érintett országoknak pedig jogi alapot kell teremteniük az adatcseréhez. A 2029-es időpont ezért a koreai döntéshozók számára kezelhetőbbnek tűnhet.
A halasztás ugyanakkor nem jelenti a kriptopiac felügyeletének lazítását. A virtuális eszközök felhasználóinak védelméről szóló koreai törvény 2024 júliusában lépett hatályba. Erősítette az ügyfélvagyon védelmét, tiltotta a tisztességtelen piaci magatartást, és szigorította a szolgáltatók felügyeletét.
Könnyebbség a tőzsdéknek, bizonytalanság a piacon
A 2029-es halasztás rövid távon kedvezhet a koreai tőzsdéknek, mert mérsékelheti azt az ösztönzőt, hogy az ügyfelek adózási okból külföldi kereskedési helyszínt keressenek. Időt adhat a platformoknak a bekerülési értékek, a platformok közötti átutalások és a különböző hozamok nyilvántartásának egységesítésére is.
A felkészülési kötelezettség ettől még megmarad. Az ügyfél-azonosítási, tranzakció-összesítési és adatmegőrzési rendszerek kiépítése továbbra is költséget jelent, különösen a CARF-hez való alkalmazkodás miatt.
A befektetőknek két további évig nem kellene megfizetniük a 22 százalékos nyereségadót, ha a parlament jóváhagyja a halasztást. Addig azonban a gyakori dátummódosítások megnehezítik a tervezést. Törvénymódosítás hiányában továbbra is 2027. január 1. a hivatalos hatálybalépési dátum.