A Bank of Korea (BOK) október 22-én 3,00%-on tartotta az alapkamatot, miután júliusban és augusztusban egyaránt 25 bázisponttal emelt. A döntés nem a szigorítás feladása: a jegybank azt méri fel, hogyan hat a gazdaságra az összesen 50 bázispontos emelés.
A kivárást a külső kockázatok is indokolják. A Közel-Kelet körüli bizonytalanság, az energiaárak, valamint a nagy gazdaságok költségvetési és monetáris politikája egyaránt befolyásolhatja a koreai gazdaságot. Közben az export és a beruházások a vártnál erősebb növekedést hoznak, az infláció pedig továbbra is a 2%-os cél fölött van. A következő irányadó ülés november 26-án lesz.
Az infláció még mindig magas
Szeptemberben a fogyasztói árak 2,9%-kal emelkedtek éves alapon, az augusztusi 3,1% után. A maginfláció – vagyis az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt mutató – 2,8% volt. Mindkét érték meghaladja a BOK 2%-os célját.
Az árnyomás külső és belső forrásból is fennmaradhat. Az energia drágulása és az ellátási láncok zavarai növelik a vállalatok költségeit. Eközben a félvezetőipar által hajtott export és beruházások a jövedelmek, később pedig a fogyasztás bővülését is támogathatják. Vagyis a gazdaságban elköltött pénz mennyisége továbbra is túl gyorsan nőhet.
A BOK augusztusban az idei teljes inflációt 2,7%-ra, a maginflációt 2,5%-ra várta. Októberi közleménye szerint a jövő évi teljes és maginfláció is meghaladhatja a korábbi, rendre 2,3%-os és 2,5%-os prognózist. A jegybank számára ezért nem elég, ha az infláció átmenetileg 3% alá kerül: tartós, 2% felé tartó lassulást kell látnia.
A chipek húzzák a növekedést
A növekedés fő motorja a félvezetőipar. A BOK szerint a 2026-ra augusztusban várt 3,3%-os, illetve a 2027-re jelzett 2,9%-os GDP-növekedés is jelentősen meghaladható. Új éves előrejelzést még nem közölt, de a félvezető-exportot és a hozzá kapcsolódó beruházásokat a növekedési kilátások legfontosabb felfelé mutató tényezőjeként emelte ki.
Szeptemberben a félvezető-export 60,3 milliárd dollárt ért el, 262,8%-kal többet, mint egy évvel korábban. A chipek a teljes havi kivitel 49,9%-át adták. Az export dollárértékű éves többletének nagyjából 79%-át is ez az ágazat magyarázta.
Ez egyszerre erő és kockázat. Ha kitart az AI-infrastruktúra iránti globális kereslet, a chipipar bővülése a foglalkoztatást, a béreket és a belföldi fogyasztást is élénkítheti. Ha viszont gyengül a félvezetőciklus vagy romlanak az ágazati profitkilátások, a növekedési többlet gyorsan elolvadhat.
Lakáshitelek: kényes egyensúly
A háztartási hitelek összességében csökkentek, mivel az egyéb hiteleknél nettó törlesztés történt. A lakáscélú hitelek ugyanakkor tovább nőttek, miközben Szöulban és környékén ismét gyorsult a lakásárak emelkedése.
A jegybank dilemmája közérthető: a magasabb kamat visszafoghatja az új lakáshiteleket és hűtheti az ingatlanpiacot, ugyanakkor jobban terheli a már eladósodott háztartásokat. A BOK-nak azt kell mérlegelnie, fékezhető-e a lakáshitelezés és az árnövekedés anélkül, hogy a korábbi emelések túlságosan visszavetnék a fogyasztást.
Mi dönthet novemberben?
A november 26-i kamatemelés mellett három fejlemény szólhat:
1. Az októberi infláció és különösen a maginfláció nem lassul egyértelműen a 2%-os cél felé.
2. A harmadik negyedéves GDP-adat, az export és a belföldi kereslet azt mutatja, hogy a chipvezérelt fellendülés már szélesebb körű árnyomást okoz.
3. Szöul térségében nem csillapodik a lakásárak és a lakáshitelek növekedése.
Ebben az esetben a 3,25%-ra emelés a még mindig erős kereslet és a pénzügyi stabilitási kockázatok elleni következetes lépés lenne. A kamattartást erősítené, ha az infláció érdemben tovább csökkenne, a fogyasztás és a hitelkereslet pedig már egyértelműen reagálna a nyári emelésekre. Külső sokk esetén – például a közel-keleti konfliktus, a dollár erősödése vagy a globális pénzügyi feltételek romlása miatt – szintén indokolt lehet a kivárás.
Az októberi döntés után a Reuters által idézett piaci medián egy utolsó, 25 bázispontos idei emelést, vagyis 3,25%-os novemberi alapkamatot várt. A BOK szerint azonban a kamatpályát továbbra is az infláció, a növekedés és a pénzügyi stabilitás együttese határozza meg. A novemberi döntés azt mutatja majd meg, hogy a félvezetőboom átmeneti exportlendület marad-e, vagy tartósabb inflációs és lakáspiaci nyomást is teremt.