Kevesebb állás, de nincs általános munkaerőpiaci visszaesés
Az Egyesült Királyság október 20-án közzétett munkaerőpiaci adatai szerint a cégek óvatosabban toboroznak, ám még nem indult el gazdaságszerte látványos foglalkoztatási visszaesés. Az ONS álláshely-statisztikája alapján július és szeptember között 21 ezerrel, 691 ezerre csökkent a betöltetlen állások száma. Ez 2,9%-os negyedéves, illetve 5,1%-os éves visszaesés. Az álláshelyek száma 2021 tavasza óta először esett 700 ezer alá; a pandémiás időszakot leszámítva legutóbb 2014-ben volt ilyen alacsony.
A friss adat illeszkedik a lanyhulás trendjébe, de önmagában nem jelez hirtelen törést. Az ONS szerint ugyanis a negyedéves változás még a statisztikai bizonytalansági sávon belül marad.
A kis cégek fogták vissza leginkább a felvételt
A nettó álláshelycsökkenés teljes egészében az 1–9 főt foglalkoztató mikrovállalkozásokhoz köthető: ebben a körben 21 ezerrel kevesebb üres pozíció volt. Az ONS szerint az öt vállalatméret-kategóriából négyben csökkent az álláshelyek száma, a kisebb munkáltatók pedig gyakran a magasabb munkaerőköltségekkel indokolták a toborzás visszafogását.
A gyengülés ugyanakkor több ágazatot is érintett. A 18 vizsgált ágazatból 14-ben kevesebb álláshelyet mértek; a legnagyobb csökkenést az építőiparban, 7 ezerrel. A mikrocégek visszafogása különösen látványos lehet a hirdetésekben, mivel náluk már egy-egy elmaradt felvétel is nagyobb arányú változást jelent.
A vállalati felmérések hasonló képet adnak: a cégek kivárnak, miközben költségnyomással szembesülnek. A Bank of England szeptemberi ügynöki jelentése szerint a foglalkoztatási szándékok nagyjából változatlanok, a toborzás pedig könnyebbé vált. Az építőiparban és az ingatlanpiacon ugyanakkor kifejezetten gyenge területeket azonosítottak.
A British Chambers of Commerce harmadik negyedéves felmérésében a több mint 4300 válaszadó 92%-a kis- és középvállalat volt. Csupán 17% tervezte beruházásai növelését, a fő üzleti kockázatok között pedig az inflációt és az adózást említették. A felmérés elsősorban a kisebb cégek helyzetéről ad képet, ezért nem tükrözi méretarányosan a teljes vállalati szektort.
A foglalkoztatási mutatók egyelőre stabilabbak
Az üres állások fogyása eddig nem járt együtt a munkanélküliség emelkedésével. A munkaerő-felmérés szerint június és augusztus között a 16–64 évesek foglalkoztatási rátája 75,3% volt, 0,2 százalékponttal magasabb az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is. A munkanélküliségi ráta 4,7%-ra, az inaktivitási ráta 20,9%-ra csökkent.
Ezzel szemben az adóhatósági bérlisták, vagyis a PAYE-adatok gyengébb munkáltatói keresletet jeleznek. A bérlistán szereplő alkalmazottak száma június és augusztus között 37 ezerrel, éves alapon 92 ezerrel esett. A szeptemberi korai becslés 30,3 millió bérlistás dolgozót mutatott: ez havi összevetésben lényegében nem változott, egy év alatt viszont 66 ezerrel csökkent. Ez az adat még módosulhat.
A két adatsor eltérő módszertannal készül, ezért nem mondanak feltétlenül ellent egymásnak. Együtt inkább lapos, átrendeződő munkaerőpiacra utalnak: több ember van jelen a munkaerőpiacon, miközben a munkáltatók kevésbé bővítik alkalmazotti létszámukat.
A lassuló bérek a kamatemelés ellen szólnak
A kereseti adatok szerint június és augusztus között a rendszeres és a teljes átlagkereset is 3,7%-kal nőtt éves alapon. A magánszektorban a rendszeres bérnövekedés 3,0% volt, a közszférában 6,3%. Az ONS szerint az utóbbi adatot a bérrendezések időzítése is befolyásolta.
A Bank of England számára a magánszektorbeli bérdinamika különösen fontos, mert jobban jelzi, mekkora az árakra nehezedő hazai nyomás. Megan Greene döntéshozó október 20-i beszédében nagyjából 3,25%-os, az inflációs célhoz illeszkedő bérnövekedést vázolt fel adott termelékenységi és árfolyam-feltételek mellett. A friss magánszektorbeli adat így mérsékeltebb bérnyomást jelez, bár a teljes gazdaság 3,7%-os mutatója még nem ad egyértelmű választ.
A gyengébb álláspiac, a csökkenő bérlistás foglalkoztatás és a lassuló magánszektorbeli bérek mérséklik a további kamatemelés indokát. A kamatcsökkentés azonban ebből még nem következik. A munkanélküliség csökkent, a foglalkoztatási ráta emelkedett, miközben az inflációs kockázatok továbbra is fennállnak.
A Bank szeptember 16-án 6–3 arányban 3,75%-on tartotta az alapkamatot; három döntéshozó negyed százalékpontos emelést támogatott. A következő kamatdöntés november 5-én várható. A jegybanknak a lassuló munkaerőpiac mellett az energiaárak, az inflációs várakozások, valamint a bérek és vállalati árak egymást erősítő emelkedésének kockázatát is mérlegelnie kell.