A hitelkockázati értékelésben is megjelent az MI-hatás
Az Európai Központi Bank (EKB) kutatása szerint a bankok a generatív mesterséges intelligencia gyors terjedését egyelőre inkább kedvező, mint kedvezőtlen tényezőként építik be a vállalati hitelkockázatok értékelésébe. A tanulmány négy nagy euróövezeti gazdaság magánvállalatainak banki becsléseit vizsgálja: azt, hogy a hitelezők mekkora nemteljesítési valószínűséget, vagyis PD-t rendelnek az egyes adósokhoz.
A tanulmány fő eredménye, hogy a ChatGPT megjelenése utáni, erősödő MI-figyelem idején a bankok csökkentették az MI-nek jobban kitett ágazatok vállalatainak becsült kockázatát. A szerzők becslése szerint a leginkább érintett iparágakban működő cégeknél a hatás hozzávetőleg 5%-kal alacsonyabb értékelt PD-t jelentett a többi adóshoz viszonyítva. Ez nem azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek biztosan alacsonyabb lesz a tényleges csődkockázata, hanem azt, hogy a bankok a várható termelékenységjavulást és üzleti lehetőségeket jelenleg pozitív jelzésként értelmezik.
Miért óvatos ez az optimizmus?
Az MI általános célú technológia: sok ágazatban növelheti a hatékonyságot, de rövid távon nehéz megítélni, hogy a haszon mely vállalatoknál és milyen gyorsan jelenik meg. A banki minősítés ezért nem pusztán a technológia közvetlen használatát tükrözi, hanem az üzleti modell, a munkaerőigény, a versenyhelyzet és az alkalmazkodási képesség várható változását is.
Az EKB eredménye azt jelzi, hogy a hitelpiac már előre árazza a technológiai lehetőségeket. Ugyanakkor a kedvezőbb kockázati megítélés nem helyettesíti a vállalati eredményeket: az MI-bevezetések költségei, az adatbiztonság, a jogi megfelelés és a beruházások megtérülése továbbra is lényeges tényezők maradnak.
Magyarország: gyorsuló vállalati használat, de még uniós átlag alatt
Magyarországon is látványosan nő az MI-t használó vállalkozások aránya. Az Eurostat adatai szerint a legalább tíz főt foglalkoztató cégek körében ez az arány 2021-ben 2,98%, 2023-ban 3,68%, 2024-ben 7,41%, 2025-ben pedig 10,37% volt. A trend gyors digitalizációra utal, bár a 2025-ös magyar érték elmaradt az EU egészére mért 20%-tól.
A vállalati alkalmazás terjedése azért lényeges a hitelezés szempontjából, mert idővel a bankoknak nem elég ágazati alapon megítélniük az MI-hatást. Egyazon ágazaton belül is eltérhet egymástól egy technológiát tudatosan beépítő, termelékenységet növelő vállalat és egy olyan cég, amelynél az új megoldások inkább versenynyomást vagy többletköltséget okoznak. Az EKB kutatása ezért elsősorban a banki várakozások változásáról ad képet, nem végleges ítéletet az MI valódi gazdasági hatásáról.