Egységesebb felügyeleti együttműködés a nem banki pénzforgalmi szolgáltatóknál
Az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bankhatóság, valamint az EGT-tagállamok nemzeti felügyeletei és jegybankjai együttműködési megállapodást kötöttek. Ennek célja, hogy rendezettebb legyen az információcsere a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók – például pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátók – fizetési rendszerekhez való csatlakozásának elbírálásakor.
A dokumentum nem biztosít automatikus hozzáférést az érintett cégeknek. Azt rögzíti, milyen összehangolt elvek alapján osztják meg a hatóságok a döntéshez szükséges felügyeleti adatokat.Az EKB által közzétett megállapodás a közös eljárások egységesítését szolgálja.
Hogyan működik az együttműködés?
A nem banki szolgáltatók a bankokétól eltérő üzleti és a biztonságos működésre vonatkozó szabályok szerint működnek. Miközben egyre fontosabb szerepük van az átutalásokban, az elektronikus pénzben és az online fizetésekben, a jegybankoknak a rendszerhasználat elbírálásához szükségük lehet a szolgáltatót felügyelő hatóságnál lévő adatokra is.
Az új keret a belépési kérelem vizsgálatában és a későbbi szabálykövetés ellenőrzésében is egységesebb információcserét tesz lehetővé. Így a jegybank pontosabb képet kaphat arról, hogy egy szolgáltató biztonságosan és szabályosan kapcsolódhat-e a fizetési infrastruktúrához.
A hozzáférés feltételeit továbbra is az eurorendszeri szabályok és az egyedi jegybanki döntések határozzák meg. Az együttműködés ezek alkalmazását segíti. Az EKB korábbi politikája a TARGET-re – az eurórendszer nagy értékű fizetési infrastruktúrájára – és az euróövezeti jegybankok lakossági fizetési rendszereire is kiterjedő, összehangolt megközelítést vázolt fel.
Miért lehet fontos ez Magyarországon?
Magyarország pénzforgalmi infrastruktúrája elkülönül az eurórendszer TARGET-rendszerétől. A szabályozási irány és a határon átnyúló szolgáltatások terjedése miatt azonban a megállapodás hazai szempontból is figyelmet érdemel.
Az MNB szerint 2024-ben a magyar gazdaságban lebonyolított fizetési műveletek 42 százaléka elektronikus volt. Ez jól jelzi a digitális fizetések súlyát: a bolti vásárlásoknál 43, a számlafizetéseknél 79, az online kereskedelemben pedig 71 százalékot ért el ez az arány.
A digitális környezetet a széles internet-hozzáférés is erősíti. A KSH STADAT-adatbázisa szerint az utóbbi három hónapban internetezők aránya a lakosságon belül 2020 és 2025 között 84,8 százalékról 92,8 százalékra nőtt. Ez nem a fizetési módok használatát méri, mégis érzékelteti azt a közeget, amelyben az új pénzforgalmi szolgáltatók működnek. KSH adatsor
A digitális kereskedelem bővülése felértékeli azokat a fizetési szolgáltatásokat, amelyek több országban és több rendszerhez kapcsolódva működnek. Uniós szinten 2024-ben az internetezők 77 százaléka vásárolt vagy rendelt árut, illetve szolgáltatást online az előző egy évben.
Az együttműködés fő üzenete, hogy az innováció támogatása mellett a felügyeleti adatok és a kockázati ellenőrzések összehangolása is kiemelt feladat. A piacnyitás így nem a banki és nem banki szereplők azonos kezelését jelenti, hanem a különböző engedélyezési és felügyeleti modellek strukturált együttműködését.