A kínai gazdaság éves alapon 4,5%-kal nőtt a harmadik negyedévben, vagyis gyorsult a második negyedévi, több mint hároméves mélypontnak számító 4,3%-hoz képest. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a GDP negyedéves alapon 1,2%-kal bővült július és szeptember között. A javulást főként az export és az ipar hozta, miközben a fogyasztás, az ingatlanpiac és a beruházások továbbra is gyengék.
Az adat felülmúlta a várakozásokat
A Reuters által megkérdezett elemzők 4,4%-os harmadik negyedéves növekedést vártak, így a 4,5%-os adat kisebb pozitív meglepetés. Ez rövid távon csökkenti annak esélyét, hogy Peking széles körű gazdaságélénkítő csomagot indítson.
Az év első kilenc hónapjában a kínai GDP 107,1 ezer milliárd jüant ért el, ami reálértéken 4,6%-os éves növekedés. Az ütem belefér a kormány 2026-ra kijelölt 4,5–5%-os célsávjába. Az alsó határ így elérhető közelségbe került, az 5%-hoz viszont a negyedik negyedévben jóval erősebb hazai keresletre lenne szükség.
Export és ipar tartja a növekedést, a fogyasztás még gyenge
A külföldi kereslet különösen az AI-infrastruktúrához, elektronikai alkatrészekhez, félvezetőkhöz, elektromos járművekhez, akkumulátorokhoz és villamosipari berendezésekhez kapcsolódó termelést emelte. Szeptemberben Kína külkereskedelmi többlete rekordközeli, 133,5 milliárd dollár volt. A hivatalos GDP-közlemény nem számszerűsítette az export hozzájárulását, a külkereskedelmi és ipari adatok alapján azonban jelentősen ellensúlyozta a belföldi kereslet gyengeségét.
Az ipari termelés szeptemberben 5,5%-kal nőtt éves alapon, az augusztusi 5,2% után. A feldolgozóipar kibocsátása 6%-kal bővült. A növekedés szerkezete tehát továbbra is inkább a magasabb hozzáadott értékű gyártásra és az exportra épül, nem az építőiparra vagy a lakossági költekezésre.
A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 1,1%-kal nőtt, szemben az augusztusi 0,4%-kal és a 0,6%-os piaci várakozással. Ez kedvező jel, ám az ütem messze elmarad az ipari termelés növekedésétől.
A háztartásokat továbbra is visszafogja a lakások értékének tartós csökkenése, az óvatos megtakarítási magatartás és a munkaerőpiaci bizonytalanság. Emiatt a nagyobb értékű vásárlások sem élénkülnek érdemben.
Az ingatlanpiac és a beruházások tovább húzzák lefelé a gazdaságot
Az év első kilenc hónapjában a városi állóeszköz-beruházások – vagyis a vállalati és infrastrukturális fejlesztések – 7,2%-kal csökkentek éves alapon. Az ingatlanfejlesztési beruházások 20,6%-kal estek vissza, ami gyorsabb hanyatlás az augusztusig mért 19,9%-nál.
Az ingatlanszektor korábban a kínai növekedés egyik fő pillére volt: a lakásépítés mellett a helyi önkormányzatok földértékesítési bevételeit, a háztartások vagyonát és számos kapcsolódó ágazatot is meghatározott. A gyenge lakásértékesítés, az új építések visszaesése és a nyomott árak arra utalnak, hogy az ágazat még nem stabilizálódott tartósan.
Az első három negyedévben a szolgáltatások 5,2%-kal nőttek, gyorsabban az ipart és építőipart magában foglaló másodlagos szektor 3,8%-ánál. A szeptemberi adatok mégis azt jelzik, hogy a belső kereslet sérülékeny maradt.
Célzott élénkítés jöhet
A vártnál jobb GDP-adat mérsékli az azonnali, széles alapú monetáris lazítás szükségét. A Reutersnek nyilatkozó elemzők inkább célzott intézkedésekre számítanak. A fiskális politika a fogyasztást, a helyi infrastruktúrát, a technológiai korszerűsítést és az ingatlanpiaci kockázatok kezelését támogathatja.
A kamatcsökkentések önmagukban korlátozottan hatnak, ha a bizonytalan háztartások és magánvállalatok nem akarnak hitelt felvenni. A gond így egyre kevésbé a hitel ára, sokkal inkább a költési és beruházási hajlandóság.
Vegyes globális hatások
Az exportorientált technológiai gyártás támogatja a réz, az alumínium és az elektromos hálózati berendezésekhez szükséges fémek keresletét. Az ingatlanberuházások visszaesése viszont korlátozza a vasérc, az acél, a kokszszén, a cement és más építőipari alapanyagok iránti kínai igényt.
Az AI-hoz és tiszta energiához kapcsolódó kivitel erősíti Kína szerepét a technológiai ellátási láncokban, miközben fokozhatja az árversenyt és a kereskedelmi feszültségeket. Kockázatot jelenthetnek az Európai Unióval fennálló viták, illetve az AI-beruházási ciklus esetleges lassulása.
A harmadik negyedéves adat elég lehet a 2026-os növekedési cél alsó sávjának eléréséhez, de nem oldja meg a gazdaság szerkezeti gondjait. A negyedik negyedév kulcskérdése az lesz, hogy az exportból és az iparból érkező lendület át tud-e terjedni a hazai keresletre.