A fix kamatozású hitelek felerősíthetik a kamatemelések hitelezési hatását
Kamatemeléskor nem minden bank fogja ugyanannyira vissza az új hitelek kihelyezését. Az Európai Központi Bank friss munkatanulmánya szerint különösen sok múlik azon, hogy a bankok korábban kihelyezett hitelei mennyi időre rögzített kamatúak, és mekkora tőkepufferük van.
Az euróövezeti adatokhoz igazított modell alapján a fix kamatozású hitelekre erősebben építő bankrendszerek új hitelezése kamatemeléskor mintegy egyharmaddal érzékenyebben reagálhat.(ecb.europa.eu)
Ennek oka egyszerű: a bankok finanszírozási költségei egy kamatemelés után gyorsan emelkedhetnek, miközben a már folyósított, hosszú időre rögzített kamatozású hitelek bevételei változatlanok maradnak. Emiatt szűkülhet a kamatmarzs, vagyis a bank kamatbevételei és finanszírozási költségei közötti különbség. Ez a nyereséget és a tőkét is csökkentheti, végül pedig visszafoghatja az új hitelek kínálatát.
A változó kamatozású hiteleknél a hitelkamatok gyorsabban követik a piaci kamatokat, így a banki mérleg másként alkalmazkodik. A kutatás szerint a különbség főként akkor számottevő, amikor a bank tőkeszintje már közel jár a szabályozói minimumokhoz. Ilyenkor a veszteségek könnyebben korlátozhatják a hitelezést.(nber.org)
A magyar hitelpiacra nem közvetlen előrejelzés
Magyarország nem tagja az euróövezetnek, ezért az EKB tanulmánya nem közvetlen előrejelzés a hazai piacról. A magyar adatok inkább azt jelzik, miért fontos itthon is figyelni a banki mérlegeket és a kamatrögzítés szerkezetét.
A KSH STADAT-adatsora szerint a lakáscélú hitelek év végi állománya 2015-ben 2997 milliárd forint volt, 2025-re pedig 6783 milliárd forintra emelkedett. Ez tíz év alatt mintegy 126 százalékos növekedés. Ezen belül 2025-ben, az előző évhez képest, közel 20 százalékkal bővült az állomány.
Az ábra azt mutatja, hogy a lakáshitel-állomány az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt. Ez önmagában nem bizonyít közvetlen monetáris hatást, hiszen a lakásárak, a jövedelmek, az állami programok, a hitelkereslet és a törlesztések is alakítják az állományt. Ugyanakkor nagyobb lakossági hitelpiac mellett a kamatváltozások banki mérlegekre gyakorolt hatása pénzügyi stabilitási szempontból is fontosabbá válik. Legutóbb 2026 március 8-tól csökkentette az MNB 6%-ra a korábbi 8%-ról a bankok kötelező tartalékrátáját. (A kötelező tartalékráta azt határozza meg, hogy a kereskedelmi bankoknak a betéteikhez kapcsolódó tartalékalap meghatározott százalékát a jegybanknál kell tartalékként elhelyezniük.)
Az MNB szerint a háztartási hitelállomány éves növekedése 2025 végén 14,7 százalékra gyorsult, 2026 júniusában pedig 19,6 százalék volt.2025 negyedik negyedévében a támogatott lakáshitelek kiemelkedő súlyt kaptak, miközben a piaci alapú lakáshitelek átlagos kamata 6,4 százalék volt. (mnb.hu)
A banki mérleg is alakítja a kamatdöntések hatását
A tanulmány nem minősíti kedvezőtlennek a fix kamatozású hitelezést. Azt emeli ki, hogy a kamatrögzítés módja és a bankok tőkehelyzete együtt határozza meg, milyen erővel jut el a monetáris politika a gazdaságba.
Kamatemeléskor tehát nemcsak a hitelfelvevők törlesztése és a hitelkereslet változik. A bankok nyereségessége, tőkéje és hitelkínálata is módosulhat. Magyar szempontból a kamatdöntések hatását ezért az alapkamat mellett az is befolyásolja, milyen hiteleket tartanak a bankok a mérlegükben, és mekkora tőkepufferrel rendelkeznek. (ecb.europa.eu)