Az Európai Unióban 2025-ben 92,7 millió embert, a népesség 20,9%-át fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. Ez a mutató azt jelzi, hányan élnek jövedelmi szegénységben, anyagi nélkülözésben vagy olyan háztartásban, ahol kevés a munkából származó jövedelem. A Eurostat 2026. október 16-i közlése szerint a különbségek régiónként jelentősek: a 243 vizsgált régióból 24-ben legalább 31,5% volt az arány, további 24-ben pedig 13% alatt maradt.
A legmagasabb arányok délen és a tengerentúlon
A legkedvezőtlenebb értékeket főként Dél- és Kelet-Európában, illetve Franciaország tengerentúli régióiban mérték. Francia Guyanában a lakosság 54,8%-a tartozott ebbe a körbe. Calabriában 45,3%, Szicíliában 44,0%, La Réunionban pedig 42,3% volt az arány.
A mutató ugyanakkor nem kizárólag a kevésbé fejlett térségekben volt magas: Brüsszel fővárosi régiója és Bréma is a 31,5% feletti régiók közé került.
Magyarország az uniós átlag alatt maradt
Magyarországon 2025-ben a teljes népesség 19,5%-át érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 1,4 százalékponttal kevesebbet az uniós átlagnál. Budapest azon öt kelet-európai fővárosi régió egyike volt, ahol az arány 13% alatt maradt. A jelentés szerint a fővároson kívül további két magyar régió is ebbe, a legalacsonyabb arányú uniós csoportba tartozott.
A regionális uniós összevetés 2025-ös adatokon alapul, a KSH STADAT-táblája viszont 2015 és 2024 közötti magyar idősorokat közöl. Eszerint a teljes népességre számított arány 2015-ben 28,6% volt, 2024-re 19,5%-ra csökkent. A legalacsonyabb értéket 2021-ben, 18,8%-kal mérték; azóta kisebb ingadozás látható.
Nagy eltérések a társadalmi csoportok között
A KSH legfrissebb, itt közölt, 2024-es adatai szerint a nők körében 20,8%, a férfiaknál 18,0% volt az arány, a 0–17 éveseknél pedig 23,0%. A legélesebb különbség az iskolai végzettség alapján látszik: a legfeljebb alapfokú végzettségűek 46,1%-át, a felsőfokú végzettségűeknek mindössze 4,7%-át érintette a mutató.
A munkaerőpiaci helyzet szintén meghatározó. A munkanélküliek körében 64,7%, a foglalkoztatottaknál 11,3% volt az arány. Az egyszülős, gyermekes háztartásoknál 37,0%-ot, a roma népesség körében 64,5%-ot jelzett a KSH adatsora. Az országos, uniós átlag alatti érték így jelentős társadalmi különbségeket takar.