Közmű- és útépítés húzta fel az augusztusi adatot
A magyar építőipar termelése 2026 augusztusában 21,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, és szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 14,0%-kal nőtt júliushoz képest. A teljesítmény folyó áron 718,6 milliárd forintot tett ki. A kiugró havi növekedés azonban nem az ágazat minden részében jelent meg: elsősorban a nagy infrastruktúra-beruházások erősödése állt mögötte. A részletes adatokat a KSH augusztusi építőipari gyorstájékoztatója közölte.
Az épületek építése 9,6%-kal csökkent éves összevetésben, miközben az egyéb építmények – például utak, vasutak és közművek – termelése 102,4%-kal, vagyis több mint kétszeresére bővült. Az utóbbi ágazatban különösen az út- és vasútépítés, valamint a közműépítés teljesítménye erősödött jelentősen.
A szerződések visszaesése óvatosságra int
A kedvező termelési adat mellett a jövőbeli munkaállomány kevésbé biztató képet adott. Az új szerződések volumene 55,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, részben a magas 2025-ös bázis miatt. Az augusztus végi szerződésállomány is 11,4%-kal kisebb volt éves alapon. Ez azt jelzi, hogy az egyszeri vagy nagyobb infrastruktúra-projektek látványosan javíthatják egy-egy hónap adatait, de az ágazat egészének megrendelési háttere továbbra sem egységes.
2026 első nyolc hónapjában az építőipari termelés volumene mindössze 0,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az augusztusi ugrás tehát érdemben javította az év eddigi mérlegét, de önmagában nem jelent széles körű, tartós fellendülést.
Hosszabb távon lassú stabilizálódás látható
A KSH STADAT éves idősora szerint az építőipar teljesítménye 2021-ben még 9,7%-kal bővült, 2023-ban viszont 6,5%-kal visszaesett. 2024-ben 0,2%-os, 2025-ben pedig 0,5%-os éves növekedés következett, ami inkább óvatos stabilizálódásra utal.
Az augusztusi adat ezért kettős képet mutat: a közlekedési és közműfejlesztések jelentős lendületet adtak a termelésnek, miközben az épületépítések és az új megrendelések gyengébbek maradtak. A következő hónapokban különösen az lesz meghatározó, hogy a szerződésállomány visszaesése mennyiben korlátozza az idei év második felének teljesítményét.