Étkezésre, szabadidőre és internetre is többen nem tudnak költeni Magyarországon az uniós átlagnál
Bár a hosszabb távú, összesített nélkülözési mutatók javultak Magyarországon, 2025-ben az étkezés, a szabadidős programok és az otthoni internet megfizetése több embernek okozott gondot, mint átlagosan az Európai Unióban.
Az Eurostat 2026. október 7-én közzétett, 2025-re vonatkozó adatai szerint Magyarország mindhárom vizsgált területen az uniós átlag fölött volt:
- Szabadidős tevékenységek: az EU lakosságának 12,1%-a nem tudott anyagi okból rendszeresen részt venni ilyen programokon. Magyarországon az arány 15,8% volt, 3,7 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.
-
Megfelelő étkezés: az EU-ban 8,5% nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, csirkét, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét fogyassza. Magyarországon ez az arány 15,1% volt. A különbség különösen nagy a jövedelmi szegénységi küszöb alatt élőknél: körükben 33,2%-ot, a küszöb fölött élőknél 12,2%-ot mértek. Az Eurostat adatbázisa országonként és háztartástípusonként is közöl adatokat. Az ehhez tartozó adatokat mutatja a következő ábra, magas értékeket mértek Romániában és Bulgáriában is.
-
Otthoni internetkapcsolat: anyagi okból az EU lakosságának 2,0%-a, Magyarországon 2,8%-a nem tudta megfizetni a személyes használatú otthoni internetet. A mutató a kapcsolat megfizethetőségét méri, nem a technikai hozzáférés hiányát. A részletes bontás az Eurostat internetkapcsolati adatainál található.
Javuló összesített mutatók
A Központi Statisztikai Hivatal szélesebb mutatóval méri a nélkülözést, ezért adatai nem azonosak az Eurostat egyes kiadási tételeire vonatkozó számaival. A súlyos anyagi és szociális depriváció több hiányt vizsgál együtt, köztük az alapvető szükségletek, a megfelelő lakhatás és a társas részvétel korlátait.
A KSH táblája szerint Magyarországon a súlyos anyagi és szociális depriváció aránya 2015 és 2024 között 20,6%-ról 8,5%-ra csökkent. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya ugyanebben az időszakban 28,6%-ról 19,5%-ra mérséklődött, miközben a relatív jövedelmi szegénység 2024-ben 14,0% volt.
Az összesített, hosszabb távú mutatók javulása nem jelenti azt, hogy minden hétköznapi kiadás megfizethetővé vált. Az Eurostat 2025-ös összehasonlítása szerint Magyarországon különösen az étkezés és a szabadidős tevékenységek költsége jelentett az uniós átlagnál több embernek nehézséget.

