Az Európai Unió népességének 58,3%-a tartozott a 20–64 éves, statisztikai értelemben munkaképes korú korosztályba 2025. január 1-jén. Ez a mutató a népesség korösszetételét jelzi, nem azt, hogy ténylegesen hányan dolgoznak. Az Eurostat adatai jelentős területi különbségeket mutatnak. Eurostat-adatok
Nagy eltérések az uniós régiók között
Az EU 39 kisebb statisztikai régiójában a 20–64 évesek aránya elérte a 63%-ot. Ezek többsége Németországban található, de nagyvárosi térségek és egyes spanyol szigetek is ebbe a körbe kerültek. A legmagasabb értéket Koppenhága régiójában, valamint Eivissa y Formenterán mérték: mindkét helyen 68,9% volt az arány.
Ezzel szemben 189 régióban 55% alatt maradt a 20–64 évesek részesedése, hat régióban pedig az 50%-ot sem érte el. Az aktív korúak súlya általában a nagyvárosi régiókban magasabb, míg a ritkábban lakott, vidéki térségekben alacsonyabb.
Magyarország az uniós átlag fölött van
Magyarországon 2025-ben a 20–64 évesek a teljes népesség 59,6%-át adták, ami 1,3 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. Budapesten az arány kicsivel magasabb, 62,2% volt: ez közel áll a legmagasabb, 63%-os regionális kategóriához, de nem éri el azt.
A korösszetétel értelmezéséhez a teljes népesség alakulása is fontos. A KSH adatbázisa szerint Magyarország népessége 2021. január 1-jei 9,65 millióról 2026. január 1-jére 9,49 millió főre csökkent. Ez önmagában nem magyarázza a munkaképes korúak arányát, ugyanakkor jelzi azt a demográfiai környezetet, amely hosszabb távon a munkaerő-kínálatot is befolyásolhatja.
Magyarország tehát a 20–64 évesek arányában az uniós átlag fölött áll. A mutató ugyanakkor nem a foglalkoztatottak számát méri, miközben a népességcsökkenés hosszabb távon szűkítheti az aktív korúak bázisát, tekintve azt, hogy továbbra is kitart a népességfogyási trend. Ezzel korábbi cikkünkben foglalkoztunk: Augusztusban is csökkent a népesség