Rekordidő alatt az Nemzetközi Űrállomásra
A SpaceX Crew–13 küldetése kevesebb mint nyolc óra alatt érte el a Nemzetközi Űrállomást (ISS), ami amerikai rekord. A Dragon „Grace” kapszula október 1-jén indult a floridai Cape Canaveralból, majd helyi idő szerint 19 órakor kapcsolódott az ISS Harmony moduljának elülső dokkolóportjához.
A NASA eseménynaplója szerint a Falcon 9 11:10-kor emelkedett fel, a tervezett repülési idő pedig nagyjából 7 óra 50 perc volt. A rövid út nem rendkívüli sebességet jelentett: az ISS és az indítási pálya kedvező helyzete, valamint a pályakorrekciók pontos időzítése tette lehetővé a gyors találkozást.
A fedélzeten Jessica Watkins NASA-űrhajós parancsnok, Luke Delaney pilóta, Joshua Kutryk kanadai és Szergej Tetyeratnyikov orosz küldetésspecialista utazott. A The Guardian szerint Watkins az első fekete nő, aki orbitális küldetés legénységét vezeti. A startot korábban mintegy három héttel elhalasztották a Dragon hajtóanyag-rendszeréhez kapcsolódó hiba miatt.
Watkins második űrrepülésén vesz részt. Geológusként korábban a Curiosity marsjáró tudományos csapatában dolgozott, első ISS-küldetésén pedig 2022-ben összesen 170 napot töltött az űrben.
Szolgáltatást vásárol a NASA
A Crew–13 a SpaceX 13. rendszeres ISS-legénységváltó útja, és a Dragon 14. NASA-űrhajósokat szállító repülése, ha a 2020-as tesztküldetést is beleszámítjuk. Szeptemberben a NASA további három, Crew–15-től Crew–17-ig számozott utat rendelt meg a vállalattól 946 millió dollárért. Ez küldetésenként átlagosan körülbelül 315 millió dollár, a SpaceX-szel kötött Commercial Crew Transportation Capability szerződés teljes értékét pedig 5,92 milliárd dollárra emelte.
A megállapodás 2030-ig biztosítja a szolgáltatást. Az összeg az indítást, a földi és az űrbeli műveleteket, a visszatérést, a mentést, valamint a rakományszállítás egy részét is fedezi.
A modell lényege, hogy az amerikai űrügynökség nem saját űrhajót üzemeltet, hanem magánvállalattól vásárol személyszállítási szolgáltatást. Ez biztosítja az Egyesült Államok folyamatos hozzáférését az emberes űrrepüléshez, miközben a SpaceX szerepe különösen fontossá vált. A NASA főfelügyelői hivatala júniusi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a program másik szolgáltatójának, a Boeingnek a Starlinerje továbbra sem kapta meg az emberes repülési minősítést. A becslés szerint erre legkorábban 2027-ben kerülhet sor.
A Boeinggel és a SpaceX-szel 2014-ben kötött két eredeti szerződés együtt 6,8 milliárd dollárt ért, az összeg később 8 milliárd dollár fölé emelkedett. A rendszeres, újrahasználható szállítás jelentősége ezért túlmutat a személyzet cseréjén: a kutatási programok folytonosságát is biztosítja.
Kutatási kapacitás az ISS után is
A Crew–13 várhatóan mintegy hat hónapot tölt az ISS-en. A programban többek között a véráramlást és a vérrögképződést mikrogravitációban vizsgáló kísérletek, növénytermesztési tesztek, valamint az űrhajósok egészségét ellenőrző diagnosztikai eszközök szerepelnek. Az eredmények földi egészségügyi és technológiai alkalmazásokat támogathatnak, és a hosszabb holdi vagy marsi emberes utak kockázatait is mérsékelhetik.
A SpaceX költség- és kapacitásmodelljének fontos része az újrahasználat. A Crew–13 Dragon „Grace” kapszulája 2025 nyarán már repült az Axiom Mission 4 magánűrhajós-küldetésen, az ehhez az úthoz előkészített Falcon 9 első fokozata pedig harmadszor indult.
A NASA 2030-ra tervezi az ISS működésének lezárását. Ezt követően kereskedelmi tulajdonú, alacsony Föld körüli pályán – vagyis a Földhöz viszonylag közel – működő űrállomások szolgáltatásait vásárolná meg. A gyorsan ismételhető Crew Dragon-repülések ebben az átmenetben a kialakuló űrgazdaság közlekedési infrastruktúrájának fontos elemei lehetnek.