Szerkesztőségünk szeretné bemutatni a lehetséges befektetési lehetőségeket egy cikksorozatban, az első epizódban a befektetési alapokról nyújtunk egy rövid áttekintést, és megnézzük, mennyire népszerűek ezek Magyarországon.

Mit vesz, amikor befektetési alapot választ?

Amikor valaki befektetési alapot vesz, nem egyetlen részvényt vagy kötvényt választ ki. Befektetési jegyet vásárol, amely az alap teljes vagyonából biztosít számára arányos részesedést. Az alapkezelő ezt a sok befektetőtől összegyűlt pénzt előre rögzített befektetési politika szerint kezeli.

A befektetési jegy árfolyamát az alap nettó eszközértéke (NEÉ) alapján számítják. Ez az alap eszközeinek piaci értéke, levonva a kötelezettségeket. Ha a portfólióban lévő értékpapírok árfolyama emelkedik vagy csökken, a jegyek értéke is változhat. Az új befizetések növelik az alap teljes vagyonát, ugyanakkor jellemzően új jegyeket is kibocsátanak, ezért önmagukban nem emelik a már meglévő jegyek árfolyamát. A hozam nem előre rögzített kamat: a befektetési jegy ára emelkedhet és eshet is.

Az alapok előnye a diverzifikáció: kisebb összeggel is több kibocsátó, ország és eszközosztály érhető el. A szakmai vagyonkezelés viszont nem szünteti meg a kockázatot, a díjak pedig csökkentik a hozamot. Vásárlás előtt érdemes átnézni a befektetési politikát, a kockázati besorolást, a költségeket és az ajánlott tartási időt.

Milyen alapok közül lehet választani?

Az alap lehet nyíltvégű vagy zártvégű. Nyíltvégű alapnál a befektető a kezelési szabályzat feltételei szerint általában folyamatosan vásárolhat vagy válthat vissza jegyeket. Zártvégű alapoknál a kibocsátás és a visszaváltás kötöttebb lehet. A kockázatot leginkább az határozza meg, milyen eszközökbe fektet az alap.

1. Pénzpiaci alapok: rövid futamidejű pénzpiaci eszközöket, betéteket és rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő papírokat tartanak. Árfolyamuk rendszerint kevésbé ingadozik, mint a részvényalapoké, de nem azonosak a bankbetéttel, így a tőke és a hozam sem automatikusan garantált.

2. Kötvényalapok: állampapírokba, vállalati kötvényekbe és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetnek, ezért biztonságosabbnak mondható. A hosszabb futamidejű kötvények árfolyama általában érzékenyebb a kamatváltozásokra. Fontos a kamatkockázat és a kibocsátók hitelkockázata is.

3. Vegyes alapok: kötvényeket és részvényeket kombinálnak. A kötvénytúlsúlyos konstrukciók rendszerint óvatosabbak, a dinamikus vegyes alapok magasabb részvényaránnyal működhetnek.

4. Részvényalapok: vállalatok részvényeibe fektetnek, ezért hosszabb távon növekedési lehetőséget kínálhatnak, rövid távon viszont nagyobb árfolyamingadozással járhatnak. Az indexkövető alapok valamely piaci index teljesítményét követik, nem annak aktív felülteljesítésére törekednek.

Az egyéb kategóriák közé tartozhatnak például az alapok alapjai, az abszolút hozamú, a származtatott vagy az ingatlanalapok. Ezeknél különösen fontos elolvasni a mögöttes eszközöket, a devizakitettséget, a költségeket és a visszaváltási feltételeket. Ha valakinek fontos a fenntarthatóság, választhat például alapot aszerint, hogy milyen ESG (Environmental, Social & Governance) minősítéssel rendelkezik.

22,6 ezer milliárd forint a hazai alapokban

A BAMOSZ havi összesítője szerint a magyar befektetési alapok teljes nettó eszközértéke 2026. augusztus 31-én mintegy 22,6 ezer milliárd forint volt. Ez több mint huszonegyszerese a 2004 végi, körülbelül 1 064 milliárd forintos értéknek. A változást nem csak a befizetések alakítják: az árfolyamok, a kamatkörnyezet, az intézményi befektetők döntései és a kategóriák közötti átrendeződés is számít. Az elmúlt években a lehetőségek is gyarapodtak: a nyilvántartott alapok száma 2004 végén még 137, 2026 augusztusában már 603 darab volt.

2026 augusztusában a legnagyobb csoportot az egyéb, nem klasszikus kategóriák adták, mintegy 10,2 ezer milliárd forinttal. A kötvényalapok vagyona megközelítette a 6,0 ezer milliárd, a vegyes alapoké a 3,8 ezer milliárd, a részvényalapoké a 2,2 ezer milliárd forintot. A pénzpiaci alapokban 437 milliárd forint volt.

Magyarország az uniós átlag alatt áll

Az Eurostat 2024-es mutatója azt méri, hogy a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények befektetési jegyeinek értéke mekkora a GDP arányában. Ez eltér a BAMOSZ teljes alapvagyonától, amely intézményi és alapok közötti befektetéseket is tartalmazhat.

Magyarországon az arány 16,8 százalék volt, szemben az EU 23,4 százalékos átlagával. Belgiumban 49,8 százalékot mértek, míg Lengyelországban 5,1, Romániában 1,6 százalékot. A Eurostat adatai szerint a magyar háztartások alapbefektetései számottevőek, de súlyuk elmarad az uniós átlagtól.

Négy kérdés a választás előtt

Befektetési alapot akkor érdemes választani, ha az illeszkedik a megtakarítás céljához, időtávjához és a vállalható kockázathoz. Rövid távra vagy vésztartaléknak a gyors hozzáférhetőség és az alacsonyabb árfolyamkockázat lehet fontos. Többéves céloknál kötvény-, vegyes vagy részvénykitettség is szóba jöhet, átmeneti veszteségek vállalásával. A döntés előtt ezt a négy kérdést érdemes feltenni: Mennyi időre teszem félre? Kibírom-e az árfolyamesést? Értem-e, mibe fektet az alap? Mennyibe kerül? Az elmúlt hozam önmagában nem elég: a devizakockázatot, a visszaváltás idejét, a díjakat és a mögöttes eszközök minőségét is mérlegelni kell. A befektetési lehetőségeknál fontos tisztában lenni a lehetséges adókkal, illetve hogy ezek az adók milyen lehetőségek mellett minimalizálhatók (pl. TBSZ-számla), de ezekkel már egy másik cikkben foglalkozunk.