Kanada új olajvezetékkel csökkentené amerikai exportfüggőségét
Mark Carney kanadai miniszterelnök nemzeti jelentőségű projektté nyilvánította a Pacific Link nevű, Albertából a csendes-óceáni partvidékre vezető tervezett kőolajvezetéket. Az Al Jazeera 2026. október 1-jei, AP- és Reuters-információkra épülő beszámolója szerint Ottawa gyorsabb engedélyezést és nagyobb exportönállóságot vár a beruházástól, miközben a projekt költségei, környezeti hatásai és klímavállalásai komoly kérdéseket vetnek fel.
A tervek szerint a vezeték naponta egymillió hordó olajat szállíthatna a nyugati kikötőkbe, ahonnan főként ázsiai piacokra indulhatnának a szállítmányok. A kormány 2027. szeptember 1-jéig zárná le az egységes szövetségi felülvizsgálatot. A hivatalos számítások szerint a fejlesztés évente több mint 20 milliárd kanadai dollárral növelhetné Kanada GDP-jét, 2060-ig pedig 100 milliárd kanadai dollár közbevételt hozhatna. Ezek kormányzati előrejelzések, nem garantált eredmények.
Új piacokat keresnek az amerikai függőség helyett
Kanada olajipara eddig nagyrészt az amerikai piacra épült. Az ország nyersolajtermelése 2025-ben 4 százalékkal, történelmi csúcsra nőtt, elsősorban az albertai termelés bővülése miatt. Ugyanebben az évben az Egyesült Államokba irányuló export volumene 4 százalékkal csökkent.
A Pacific Link ezért nem pusztán új kapacitást jelentene: Kanada több értékesítési útvonalat és nagyobb mozgásteret akar. A Trans Mountain vezeték 2024-es bővítése már napi 890 ezer hordóra emelte a rendszer névleges kapacitását. A Westridge tengeri terminálról 2025-ben feladott olaj több mint 65 százaléka Ázsiába került. Az új vezeték ezt az exportirányt bővítené további, napi egymillió hordós kapacitással.
Hatalmas beruházás, nyitott kérdésekkel
A mintegy 1250 kilométeres vezeték Alberta Bruderheim térségéből indulna, és Brit Kolumbia déli részének mélyvízi kikötőjéig vezetne. Nyomvonalának nagy része a Trans Mountain meglévő folyosóját követné, a pontos útvonal azonban még nem végleges.
A nemzeti jelentőségű besorolás felgyorsíthatja a folyamatot, de nem jelent automatikus építési engedélyt vagy kijelölt kezdési dátumot. Alberta 35,2–43,7 milliárd kanadai dollárra becsüli a beruházás költségét.
A projektben a szövetségi tulajdonú Trans Mountain, az Alberta Petroleum Marketing Commission és a Pembina Pipeline venne részt. A szövetségi és tartományi szereplők osztoznának a meghatározó tulajdonrészen, az őslakos közösségeknek pedig legalább 10 százalékos részesedési lehetőséget ígértek. Ez gazdasági szerephez juttathat egyes közösségeket, a nyomvonal, a tengeri szállítás és a környezeti hatások körüli vitákat viszont nem zárja le.
Engedélyezés és klímavállalások is próbára teszik a tervet
A kanadai szabályozás a nemzeti jelentőségű projekteknél központosítottabb szövetségi engedélyezést kínál, miközben továbbra is előírja a környezetvédelmi követelmények teljesítését és az őslakos népekkel való konzultációt. A Pacific Link így a Carney-kormány iparpolitikai programjának első nagy próbatétele lehet.
A projekt összekapcsolódik Kanada, Alberta és több olajhomokipari nagyvállalat júliusi megállapodásával is. Ennek része a Pathways szén-dioxid-leválasztási és -tárolási rendszerének kiépítése 2032-ig, valamint az évi 6 millió tonnás nettó kibocsátáscsökkentési cél elérése 2035-re.
Kanada nagyobb exportönállóságot remél az új vezetéktől. A megvalósulás azonban az olajpiaci kereslet és árak mellett a költségeken, az engedélyezésen és a vállalt klímavédelmi beruházások teljesítésén is múlik.