Az EU-ban több cég alakult, Magyarországon több szűnt meg
Az Európai Unióban 2024-ben 34 millió vállalkozás működött. Ezek közül 3,5 millió újonnan jött létre, míg 3,1 millió megszűnt, vagyis uniós átlagban több volt az alapítás, mint a megszűnés.
Az új vállalkozások aránya 10,4%, a megszűnéseké 9,2% volt az aktív vállalkozások számához viszonyítva. A 27 tagállamból 19-ben pozitív volt az egyenleg. Az Eurostat vállalkozásdemográfiai közleménye szerint Magyarország a nyolc kivétel közé került. Dánia, Írország, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Észtország és Bulgária került még ebbe a körbe.
Magyarországon a vállalkozásszületési arány 8,6%, a megszűnési arány pedig 12,8% volt 2024-ben. Ezek előzetes adatok. Az Eurostat csak akkor tekint véglegesnek egy megszűnést, ha a vállalkozás két éven belül nem kezd újra működni. Emiatt a megszűnésekre vonatkozó adatok később módosulhatnak.
Mit mutatnak a KSH adatai?
A KSH STADAT vállalkozásdemográfiai táblája más, BD–SBS harmonizált módszertan szerinti bontásban követi a hazai vállalkozásokat. A KSH szerint 2024-ben 930 469 működő vállalkozás volt Magyarországon, 26,1%-kal több, mint 2017-ben.
A bővülést főként az önálló vállalkozók számának emelkedése hajtotta: számuk hét év alatt közel 48%-kal, 542 972-re nőtt. A társas vállalkozások száma ennél jóval kisebb mértékben emelkedett, 2024-ben 387 497 volt, míg 2017-ben 370 608.
A KSH és az Eurostat adatai nem hasonlíthatók össze közvetlenül. Az Eurostat számai meghatározott ágazatokra vonatkoznak, a KSH táblája pedig saját publikációs körében, gazdálkodási formák szerint mutatja a hazai vállalkozásokat. Vagyis a két statisztika nem ugyanannak a vállalkozói körnek ugyanazt a mutatóját méri.
A fő különbség ugyanakkor világos: miközben az EU egészében 2024-ben több vállalkozás alakult, mint amennyi megszűnt, Magyarországon fordított volt az egyenleg.