Az Európai Unióban 2023-ban 1,6 millió ember halt meg keringési rendszeri betegség miatt, ami az összes halálozás 32,5%-a. Ebbe a csoportba tartoznak az ischaemiás szívbetegségek, a magasvérnyomás-betegségek és az agyi érbetegségek is. Az Eurostat adatai szerint a keringési betegségek továbbra is az EU egyik leggyakoribb halálokai. Magyarországon arányuk jóval meghaladja az uniós átlagot, noha hosszú távon az ilyen halálesetek száma az utóbbi években enyhén csökkent.
Kelet–nyugati különbségek az EU-ban
A 244 uniós NUTS 2 régióból 108-ban elérte vagy meghaladta a keringési betegségek miatti halálozás az uniós átlagot: a korstandardizált mutató 100 ezer lakosra 313 haláleset volt. A NUTS 2 az EU egységes, nagyrégiós területi felosztása, a korstandardizálás pedig csökkenti az eltérő korösszetétel hatását, ezért a régiók adatai jobban összevethetők.
A legmagasabb értékeket Bulgáriában, Romániában, Litvániában, Lettországban, Szlovákiában és Magyarországon mérték. Magyarország nyolc régiójából hatban a keringési betegségek adták az összes halálozás legalább felét.
Franciaország több régiójában ezzel szemben a halálesetek kevesebb mint egyötöde kapcsolódott ehhez a betegségcsoporthoz. A legalacsonyabb arányt Martinique-ban jegyezték fel, 18,2%-kal.
Csökkent a halálesetek száma, de magas maradt az arány
A KSH adatsora szerint Magyarországon 2023-ban 61 517-en haltak meg keringési rendszeri betegségekben. Ez a 128 176 haláleset csaknem 48%-a volt, szemben az Eurostat által közölt 32,5%-os uniós aránnyal.
A halálesetek száma az elmúlt években mérséklődött: 2020-ban 65 922, 2021-ben 65 845, 2025-ben pedig 58 411 keringési betegségekhez köthető halálesetet regisztráltak. Az összes halálozás is visszaesett a 2021-es, a járvány által is befolyásolt csúcs után.
Fontos különbség, hogy a KSH országos nyers esetszámokat közöl, míg az Eurostat régiós, korstandardizált halálozási rátákat használ. Az előbbi a halálesetek tényleges számát mutatja, az utóbbi a régiók összehasonlítását segíti. A két adatsor együtt arra utal, hogy bár Magyarországon csökken az ilyen halálesetek száma, a keringési betegségek súlya továbbra is jóval nagyobb az uniós átlagnál.
A KSH fenntartható fejlődési indikátorai szerint a keringési betegségek a daganatos betegségek mellett továbbra is a magyar halálozási adatok meghatározó elemei.