Az uniós élelmiszer-hulladék több mint fele a háztartásokban keletkezik
Az Európai Unióban 2024-ben fejenként átlagosan 129 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett. Ennek több mint fele a háztartásokból származott, miközben Magyarország egy főre jutó értéke az uniós átlag alatt maradt.
Az EU-ban összesen 57,9 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, 0,7%-kal több, mint 2023-ban. A mutató az elfogyasztható élelmiszereket és a nem ehető részeket is tartalmazza, így torzíthat az egy főre számolt mutató.
A háztartások adták a teljes mennyiség 53%-át, ami fejenként 69 kilogramm. Az éttermek és étkeztetési szolgáltatások további 15 kilogrammot tettek ki személyenként. Az elsődleges termelés, az élelmiszer- és italgyártás, valamint a kereskedelem együtt az összes élelmiszer-hulladék 35%-áért felelt. Az ágazati bontást és a módszertant az Eurostat jelentése ismerteti.
Ciprus és Dánia előkelő helyet szerzett az egy főre jutó élelmiszer-hulladék tekintetében, míg Spanyolországban a legkevesebb ez az érték. Mi okozhatja ezt a kiugró ciprusi és dán adatot? Ciprus esetén a hulladék elsődleges forrása a vendéglátás és a turizmus. Dánia esetén is a magas értéket nem elsősorban a háztartások pazarlása húzza fel, hanem az élelmiszeripari feldolgozás és gyártás során keletkező, statisztikailag „élelmiszer-hulladéknak” minősülő anyagok nagyon nagy mennyisége. A dán adat összetétele sokat elárul: ebből 122 kg/fő a feldolgozó- és élelmiszergyártó iparból származott, 87 kg/fő a háztartásokból, 21 kg az elsődleges termelésből, 18 kg a kereskedelemből és 14 kg a vendéglátásból.
Vagyis az EU-átlaghoz képest a legnagyobb eltérés az iparban van. EU-szinten a feldolgozás és gyártás csak 25 kg/főt tesz ki; Dániában ez 122 kg/fő, közel ötször annyi. A háztartásoknál jóval kisebb a különbség: 87 kg/fő Dániában az EU-s 69 kg/fővel szemben. A dán környezetvédelmi hatóság szerint korábban az élelmiszeripari melléktermékek jelentős részét nyérctakarmányként hasznosították, ezért ezek nem számítottak hulladéknak. A dán nyércágazat megszűnése után ugyanezeknek az anyagoknak egy része például biogázüzemekbe kerül, és az EU definíciója szerint ekkor már élelmiszer-hulladéknak számít. Emellett a hatóság a nagyobb termelési volumeneket és a javuló adatgyűjtést is a magasabb mért mennyiség okai közé sorolja.
Magyarországon 87 kilogramm jutott egy lakosra
Magyarországon 2024-ben egy lakosra 87 kilogramm élelmiszer-hulladék jutott, országosan összesen 829 ezer tonna. Ez 42 kilogrammal maradt el az uniós átlagtól.
A hazai mennyiségből fejenként 60 kilogramm a háztartásokban keletkezett, vagyis a teljes mennyiség közel héttizede. Az élelmiszer- és italgyártás 20 kilogrammot, a kiskereskedelem 4 kilogrammot, az éttermek és étkeztetési szolgáltatások 2 kilogrammot, az elsődleges termelés pedig 1 kilogrammot adott hozzá fejenként.
A KSH indikátorai is a keletkezés helye szerint közlik az adatokat. A mérés így a háztartások mellett a teljes élelmiszer-ellátási láncot, a termeléstől a feldolgozáson át a vendéglátásig lefedi.
A tágabb hulladékgazdálkodási környezetben nőtt az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék mennyisége: a KSH adatbázisa szerint 2020 és 2024 között 1,42 millió tonnáról 1,59 millió tonnára emelkedett. Ez nem kifejezetten élelmiszer-hulladék-mutató.
Az összkép alapján az élelmiszer-hulladék visszaszorításában a háztartások szerepe különösen jelentős, mivel az uniós és a magyar adatok szerint is itt keletkezik a legnagyobb mennyiség. Az uniós összesítésnél ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Bulgáriából, Németországból és Romániából nem állt rendelkezésre 2024-es adat. Az Eurostat ezeknél az országoknál a legutóbb elérhető értékeket vette figyelembe.