A magyar használtlakás-piacon 2021 és 2025 között országosan erős áremelkedés ment végbe, miközben a területi különbségek továbbra is jelentősek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy használt lakás országos átlagára 23,2 millió forintról 41,6 millió forintra nőtt, ami közel 80%-os emelkedés. Budapest, Pest vármegye és több vármegyeszékhely ára messze meghaladta a kisebb, különösen az észak- és dél-alföldi községek értékeit. (A 2025-ös KSH-adatok között még előzetes értékek is szerepelnek - KSH: éves regionális lakásárak)
Budapest továbbra is messze a legdrágább
2025-ben Budapesten egy használt lakás átlagosan 67,8 millió forintba került, szemben a 2021-es 40,4 millió forinttal. A fővárosi árak 67,8 százalékkal emelkedtek, de több alacsonyabb árszintű vidéki térségben ennél gyorsabb volt a drágulás.
A legolcsóbb, elegendő számú adásvétellel mérhető kategóriát az Észak-Alföld községei jelentették: itt az átlagár 6,0 millió forintról 10,9 millióra emelkedett. Ez 81,7 százalékos növekedés, ám az ár így is csak a budapesti átlag körülbelül hatoda. Észak-Magyarország községeiben 7,9 millióról 15,2 millió forintra nőtt az átlagár, vagyis több mint 90 százalékkal.
A fővároson kívül Pest megye városaiban volt a legmagasabb átlagár, 61,9 millió forint. A megyeszékhelyek közül a közép-dunántúliak vezettek 47,3 millió forinttal, szorosan mögöttük a nyugat-dunántúliak 46,9 millióval és az észak-alföldiek 46,6 millióval. A városok és községek közötti különbség szinte minden régióban megmaradt, ami a munkahelyek, szolgáltatások és közlekedési kapcsolatok értékét is tükrözi.
A grafikon a régiók és településtípusok valamennyi értékét tartalmazza. A régiók „együtt” sorai a teljes regionális piac átlagát mutatják, ezért nem vethetők össze közvetlenül az egyes településtípusok áraival. A KSH negyedéves táblája az éven belüli mozgásokat is bemutatja.
A 2023-as lassulás után ismét gyorsult a drágulás
A KSH összevont lakáspiaci árindexe szerint 2021 és 2025 között, az eladott lakások összetételének változását kiszűrve, 78,6 százalékkal emelkedtek az árak. Vagyis a növekedést nem pusztán az magyarázza, hogy időközben nagyobb vagy jobb fekvésű lakások cseréltek gazdát.
Az áremelkedés nem volt egyenletes: a tiszta éves árváltozás 2021-ben 16,4, 2022-ben 22,3, 2023-ban 7,1, 2024-ben 13,3, 2025-ben pedig 20,2 százalék volt. A 2023-as lassulás után 2025-re ismét erőteljesen gyorsult a piac, vélhetően az év második felében bedobott OSP program miatt. (KSH: lakáspiaci árindex) Az index a tényleges adásvételek árait méri, nem a hirdetésekben szereplő összegeket.
Élénkült az engedélyezés, de az új lakásokra várni kell
A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 2022-ben 35 002 volt, majd 2023-ban 21 501-re, 2024-ben 20 494-re esett. 2025-ben 28 081-re nőtt, ami 37 százalékkal haladta meg az előző évi értéket, de még nem érte el a 2022-es csúcsot.
A 2025-ös engedélyezési fordulat mérsékelheti a későbbi kínálat szűkösségének kockázatát, az engedély azonban még nem jelent rövid időn belül átadott lakást. Ezt jelzi, hogy 2025-ben 172 657 lakásépítkezés volt folyamatban, további 24 289 pedig még el sem kezdődött. Az új kínálat nagyságát az is meghatározza, hogy ezek közül mennyi projekt jut el a finanszírozástól a befejezésig. (KSH: építési engedélyek és építkezések)
A fő kép változatlan: a lakások országszerte sokat drágultak, az árkülönbségek viszont továbbra is nagyok. Egy átlagos budapesti használt lakás 2025-ben 56,9 millió forinttal került többe, mint egy észak-alföldi községben található átlagos lakás. A következő időszak árait a kereslet mellett az befolyásolhatja, hogy az engedélyezett építkezésekből mennyi lakás készül el ténylegesen, és milyen új kormányzati programok valósulnak meg a jövőben, mit változtatnak és hogy ezek az intézkedések milyen gyorsan jutnak el a célig.