Az Európai Unióban sok vállalkozás indul, ám kevés nő olyan nagy, nemzetközileg versenyképes céggé, amely jelentős kutatás-fejlesztést végez, külső tőkét von be és több tagállamban is hatékonyan működik. Az Európai Központi Bank elemzése szerint az uniós vállalatalapítási arány nagyjából az amerikai szinten van, az európai cégeknek viszont nehezebb közepes vállalatból nagy, több országban működő vállalkozássá válniuk. Ennek egyik oka, hogy a kis cégek súlya az uniós foglalkoztatásban körülbelül kétszer akkora, mint az Egyesült Államokban, miközben a nagyobb vállalatok általában termelékenyebbek.
Közös szabályok a terjeszkedő vállalatoknak
Erre a problémára válaszol az Európai Bizottság 2026. március 18-án bemutatott EU Inc. javaslata. Az elképzelés választható, egységes uniós jogi keretet kínálna a nemzeti társasági jogok mellett, nem vezetne be kötelező új cégformát. A cél az, hogy egy vállalatnak ne kelljen lényegében új szabályrendszerhez igazodnia, valahányszor tartósan belép egy másik uniós piacra.
A tervek szerint az EU Inc. digitálisan, legfeljebb 48 óra alatt és maximum 100 eurós adminisztratív költséggel alapítható lenne. Nem írna elő kötelező minimumtőkét, és egységesebb szabályokat adna a részvényosztályokra, az elsőbbségi részvényekre, az átváltható finanszírozási eszközökre, valamint a munkavállalói résztulajdonosi programokra.
A lényeg, hogy a befektetők és a dolgozók tulajdonosi konstrukcióit ne kelljen minden országban újratervezni. Ez különösen fontos lehet a kezdő és gyorsan növekvő technológiai cégeknek: a több befektetési körhöz a kockázati tőkebefektetők gyakran rugalmas tulajdoni és finanszírozási megoldásokat várnak el.
Az EKB szerint az egységes cégforma mérsékelhetné a jogi átvilágítás, a szerződéskötés és a határokon átnyúló tőkebevonás költségeit. Ettől még nem válna egységessé az üzleti környezet. Az adózás, a munkajog, a munkavállalói részvétel, a csődjog és számos ágazati engedélyezési szabály továbbra is főként nemzeti hatáskörben maradna.
Magyarországon is szűk a nagyvállalati kör
Magyarországon is meghatározó a kisebb cégek súlya a vállalkozói szerkezetben. A KSH adatai szerint a legalább tíz főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma 2021 és 2025 között 38 737-ről 40 958-ra emelkedett, ami 5,7%-os növekedés. A bővülés minden vizsgált méretcsoportban megjelent, a legalább 250 főt foglalkoztató cégek száma azonban 2025-ben is csak 1 052 volt. Kevés nagyvállalat mellett különösen fontos, hogy a növekedésre képes cégek könnyebben jussanak finanszírozáshoz és egyszerűbben terjeszkedhessenek külföldön.
Ez a statisztika a regisztrált vállalkozásokat méri, így nem azonos a ténylegesen aktív cégek körével (pl. a csődeljárásba bevont vagy a tevékenységüket szünetelő vállalkozásokat is tartalmazza). Mégis arra utal, hogy a magyar gazdaságban a nagyobb vállalati kategóriák viszonylag szűkek. Ezért is számít, hogy a hazai vállalkozások milyen könnyen találnak befektetőt, illetve hozhatnak létre más tagállamokban működő leányvállalatot.
Nem csodaszer, de mérsékelheti az adminisztratív terheket
Az EU Inc. hatása attól függ, hogy a cégek és a befektetők használják-e majd, illetve a tagállamok mennyire egységesen alkalmazzák a szabályokat. Az EKB szerint a közös keret hosszabb távon akkor lehet igazán értékes, ha kiszámítható bírósági gyakorlat, jogi szakértelem és mélyebb európai tőkepiac épül köré.
A jogszabályról jelenleg az Európai Parlament és az EU Tanácsa tárgyal. Az elemzés szerint 2026 végéig célozzák meg a megállapodást. A kezdeményezés nem oldja meg egyszerre Európa minden versenyképességi gondját, de mérsékelheti azt a jogi töredezettséget, amely ma gyakran nem a termék, hanem az adminisztratív alkalmazkodás miatt lassítja a növekedni kívánó vállalkozásokat.