A forintban kibocsátott magyar állampapírok piacán tíz év alatt jelentősen nőtt a belföldi befektetők, különösen a háztartások szerepe. A diszkont kincstárjegyeket (DKJ) és forint államkötvényeket (KTV) együtt nézve a vizsgált befektetői körben lévő összeg 2016 szeptembere és 2026 júliusa között 2,4-szeresére emelkedett: 19 187 milliárd forintról 45 803 milliárdra.
A háztartások felzárkóztak a bankokhoz
2016 szeptemberében a bankok voltak a legnagyobb tulajdonosok: 7 209 milliárd forintnyi papírt tartottak, ami a vizsgált DKJ–KTV-állomány 37,6%-át jelentette. A nem rezidens befektetők (nem Magyarországi gazdasági szereplők) részesedése 22,3%, a háztartásoké 20,4% volt.
2026 júliusára a két legnagyobb belföldi csoport súlya közel azonos lett. A háztartások kezében 14 053 milliárd, a bankoknál 13 774 milliárd forintnyi állampapír volt. Ez 30,7, illetve 30,1%-os részesedés. A háztartások befektetései tíz év alatt 3,6-szeresükre nőttek, így kis különbséggel megelőzték a bankokat.
A változás főként a forintkötvényeknél volt látványos. A háztartások KTV-állománya 2016 szeptemberében 1 300 milliárd forint volt, 2026 júliusára pedig 12 536 milliárdra nőtt. Eközben a náluk lévő DKJ-k értéke 2 607 milliárdról 1 517 milliárd forintra csökkent. A lakossági kereslet súlypontja így a rövid lejáratú kincstárjegyektől a hosszabb futamidejű forintkötvények felé mozdult el.
A külföldiek aránya visszaesett
A nem rezidens befektetők kezében lévő összeg 4 270 milliárd forintról 7 577 milliárdra emelkedett, részesedésük mégis 22,3%-ról 16,5%-ra csökkent. Az út nem volt egyenletes: a külföldiek befektetései 2022 szeptemberére 2 872 milliárd forintra estek, majd 2024 és 2026 között ismét gyorsan bővültek.
A bankoknál lévő összeg közel megduplázódott, piaci súlyuk viszont 37,6%-ról 30,1%-ra mérséklődött. A forint állampapírpiac három meghatározó befektetői csoportját továbbra is a bankok, a háztartások és a külföldiek adják.
A Magyar Nemzeti Bank állománya 2016-ban még csupán 39 milliárd forint volt. A jegybank tulajdona 2020 után gyorsan nőtt, és 2021 szeptemberében a KTV-k között meghaladta a 3 100 milliárd forintot. A későbbi csökkenés után 2026 júliusában 1 984 milliárd forintnyi DKJ és KTV szerepelt MNB-tulajdonként, ami az összesített állomány 4,3%-a.
Az intézményi befektetők és a befektetési vállalkozások is több papírt tartottak, a legfontosabb átrendeződést mégis a háztartások térnyerése, valamint a bankok és a nem rezidensek relatív súlyvesztése jelenti.
Mit fed le az ÁKK adatsora?
Az összevetés az ÁKK historikus, tulajdonosi szerkezetet bemutató adataira épül. Az adatsor kizárólag a forintban kibocsátott DKJ-k és KTV-k befektetői megoszlását mutatja, nem a teljes maastrichti államadósságot. Utóbbi a hiteleket és a devizában fennálló kötelezettségeket is tartalmazza. A KSH szerint a teljes általános kormányzati bruttó adósság 2025 végén 64 912 milliárd forint, a GDP 74,6%-a volt.(ksh.hu) Az Eurostat szerint az államadósság 32%-a devizában állt fenn 2025 végén.(ec.europa.eu)
A tízéves trend lényege: a magyar forintadósság finanszírozásában tartósan felértékelődött a lakosság, miközben a bankok és a külföldiek továbbra is jelentős, ám arányaiban kisebb szerepet töltenek be.