Kínai verseny, eltérő európai kitettség
Kína egyre több olyan ipari termék piacán versenyez az európai gyártókkal, ahol korábban több uniós ország számított erős szereplőnek: ilyenek a gépek, járművek és más magasabb technológiájú termékek. Az Európai Központi Bank elemzése szerint 2019 és 2025 között Kína exportja jelentősen közelebb került több uniós ország kivitelének szerkezetéhez. A változás főként a nagy ipari bázissal rendelkező gazdaságokat, különösen Németországot érinti.
A kitettséget növeli, hogy Kína kevésbé szorul az Európából érkező ipari importra. Az EKB szerint az EU Kínába irányuló áruexportja 2019 óta csökkent, miközben az uniós vállalatoknak több ázsiai és árérzékeny harmadik piacon is erősebb kínai versennyel kell szembenézniük.
A magyar ipar a német kapcsolaton keresztül érintett
Magyarország nem szerepel külön az EKB által leginkább veszélyeztetett országok között. A hazai gazdaság azonban szorosan kötődik a német autóiparhoz és feldolgozóiparhoz: a magyar beszállítók megrendelései részben a német gyártók teljesítményétől függenek. Ezért a német ipar versenyhelyzetének romlása közvetve Magyarországon is éreztetheti a hatását. Bár a német Gazdasági Intézet (IW) legutóbb jelentősen, 0,4%-ról 1,2%-ra emelte Németország 2026-os növekedési előrejelzését, főként a vártnál erősebb első félév és az állami infrastrukturális beruházások miatt. Az év második felében ugyanakkor lassulásra számítanak a magas energiaárak, a gyenge fogyasztás és az építőipari problémák miatt, és ez várhatóan kitart a következő évben is.
A magyar külkereskedelem volumene 2024-ben gyengült. A KSH idősora szerint az export és az import volumene is 2,2%-kal elmaradt a 2023-as szinttől. Ez az adat önmagában nem a kínai verseny hatását méri, viszont jelzi, hogy a külpiaci kereslet alakulása különösen fontos a nyitott magyar gazdaság számára.
A KSH adatsora alapján a külkereskedelmi volumen 2021-ben és 2022-ben még nőtt. Az import 2023-ban, az export pedig 2024-ben esett vissza. Az adatokat megnézve 2025-ben a Németországba irányuló export több mint 14 000 milliárd forintot ért el, míg az ellenkező irányba megközelítette a 12 000 milliárd forintot.
A gép- és járműipar lehet érzékenyebb
Az EKB tanulmánya szerint az európai országok nem egyformán kitettek a kínai versenynek. Nagyobb nyomás érheti azokat a gazdaságokat, amelyek tőkejavakra, vagyis például gépekre és berendezésekre, illetve szállítóeszközökre szakosodtak. Egyes magas hozzáadott értékű európai termékek ugyanakkor továbbra is versenyképesek, például az amerikai piacon.
A kép nem kizárólag kedvezőtlen: az olcsóbb kínai import csökkentheti a beszerzési költségeket, a szolgáltatásexport erősségeit pedig ez az árukereskedelmi elemzés nem vizsgálja. Magyarországon így elsősorban a német ipari láncokhoz kapcsolódó gép- és járműipari beszállítók lehetnek érzékenyebbek, miközben nem minden exportágazatot érint azonos mértékben a változás.