A 2026 első felében látott energiaár-emelkedés felidézte a 2021–2022-es válságot, de az Európai Központi Bank szerint eddig jóval kisebb sokkról van szó. A földgáz és a villamos energia nagykereskedelmi ára kevésbé ugrott meg, miközben a megújuló források nagyobb szerepe mérsékelte azt a hatást, amelyen keresztül a drágább gáz felhajtja az áram árát. Az EKB elemzése szerint ezért a tőzsdei energiaárak változása ma nem azonos erővel és nem azonos időben jelenik meg a háztartási számlákon.
A villamosenergia-piacon gyakran a gázerőművek költsége határozza meg az árat: amikor ezekre van szükség a kereslet kielégítéséhez, a gáz drágulása az áramot is megdrágíthatja. Ez a kapcsolat azonban gyengül, ha több nap-, szél-, víz- vagy atomerőművi termelés áll rendelkezésre. Spanyolországban például a sok megújuló energia miatt ritkábban a gáz szabja meg az áram árát, míg Olaszországban ez továbbra is gyakori.
Miért más ütemben érkezik meg az árhatás?
A fogyasztói árakat nem kizárólag a tőzsdei jegyzések alakítják. Számít, hogy a lakossági tarifa szabályozott vagy piaci alapú-e, milyen hosszú szerződésben rögzítették az árat, illetve mekkora a hálózati díjak és az adók súlya. Az euróövezetben 2025-ben átlagosan a lakossági gázár 31%-át, a villamosenergia-ár 27%-át adók és egyéb díjak tették ki, amelyek lassabban reagálnak a nyers energiaárakra.
A gáz esetében gyorsult az átgyűrűzés: az euróövezet országainak több mint felében a nagykereskedelmi gázár változása várhatóan már egy–három hónapon belül megjelenik a harmonizált fogyasztóiár-indexben. Az áramnál jóval szélesebb a szórás: egyes országokban akár azonnal, máshol csak hosszú, akár kétéves késéssel érződik a hatás. Ezért ugyanaz a nemzetközi ármozgás eltérő időben és mértékben érintheti az egyes országok háztartásait.
Magyar példa: átalakuló áramtermelés
Magyarországon is látható olyan szerkezeti változás, amely hosszabb távon befolyásolhatja a gáz szerepét az áramárakban. A KSH adatai szerint a napenergia-alapú bruttó villamosenergia-termelés 2021 és 2025 között 3 796-ról 10 721 GWh-ra, vagyis közel 183%-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban a szénalapú termelés 3 105-ről 1 279 GWh-ra esett, a földgázalapú termelés pedig 9 653-ról 7 949 GWh-ra mérséklődött. A trendforduló 2023 után volt, amikor a napenergia átvette a vezetést a földgáz előtt.
Minél több olyan áramtermelési forrás működik, amely nem földgázt használ, annál kevésbé automatikus, hogy egy gázpiaci drágulás teljes mértékben áramár-emelkedéssé váljon. Fontos ugyanakkor, hogy az időjárásfüggő megújulók mellé megfelelő kiegészítő megoldások épüljenek (pl. akkumulátorok), amik ellensúlyozni tudják az időjárásfüggő termelést.
Az EKB fő üzenete tehát az, hogy az energiapiaci sokkok továbbra is gyorsan megmozgathatják az inflációt, de a fogyasztókhoz vezető út egyre kevésbé egyenes. A gázár változása gyorsabban jelenhet meg a gázszámlákban, az áram esetében viszont a megújulók terjedése, az országonként eltérő termelési szerkezet és a tarifarendszerek továbbra is nagy különbségeket okoznak.