Az Európai Unióban 2024-ben nőtt a vasút súlya a személyforgalomban, miközben Magyarországon a közösségi közlekedés az uniós átlagnál nagyobb arányt képviselt. A belföldi helyközi utazásoknál ugyanakkor továbbra is a busz vezetett a vonat előtt.
Az Eurostat 2026. szeptember 18-án közzétett összesítése szerint a személyautó maradt az EU legfontosabb közlekedési eszköze: 2024-ben az utaskilométerben mért személyforgalom 69,2%-át adta. Az utaskilométer az utasok által megtett teljes távolságot méri: egy utas egy kilométeres útja egy utaskilométer. Az autó részesedése 1,0 százalékponttal csökkent 2023-hoz képest.
Eközben a légi közlekedés aránya 1,0 százalékponttal növekménnyel 15,8%-ra, a vasúté 0,3 százalépont növekménnyel 7,5%-ra emelkedett. A 2014 és 2024 közötti trend is ebbe az irányba mutat: a személyautóé és a buszos közlekedésé csökkent, a repülésé és a vasúté nőtt.
Magyarországon átlag feletti a közösségi közlekedés aránya
Magyarország eltér az uniós átlagtól. Az Eurostat összehasonlításában a buszok és trolibuszok az összes személyszállítási forgalom 15,3%-át adták 2024-ben. Ez Málta és Írország után a harmadik legmagasabb arány volt az EU-ban. A vasút részesedése 11,3% volt, szemben az uniós 7,5%-os átlaggal.
Az Eurostat adata az összes vizsgált közlekedési módot — a személyautót, a buszt, a vasutat, a repülést és a vízi közlekedést — együtt veszi figyelembe. Ezért a mutató nem azonos a kizárólag belföldi helyközi szolgáltatások adataival.
A belföldi helyközi utazásoknál még a busz vezet
A KSH STADAT-adatbázisának adatai csak a belföldi helyközi közlekedést vizsgálják. Ebben a körben 2024-ben az autóbuszok 15,0 milliárd, a vonatok 14,4 milliárd utaskilométert teljesítettek. A busz így kis előnnyel vezetett. Az Eurostat és a KSH adatai tehát nem mondanak ellent egymásnak, mert eltérő közlekedési kört és módszertant fednek le.
A KSH idősora szerint a koronavírus-járvány miatti, 2020–2021-es visszaesés után mindkét közlekedési mód forgalma emelkedett. A legfrissebb, 2025-re közölt értékek alapján a belföldi helyközi vasúti forgalom 15,5 milliárd, az autóbuszos 17,2 milliárd utaskilométer volt.
Az idősorok összehasonlítása korlátozott: a KSH módszertani tájékoztatója szerint az ország- és vármegyebérletek 2023. májusi bevezetése megváltoztatta az utas- és utaskilométer-adatok számítását. A 2024. márciusi tarifareform is hatott a számítási módszerre, ezért a 2023 utáni adatok csak korlátozottan vethetők össze a korábbi évekével.
A KSH fenntartható fejlődési indikátora szerint Magyarországon az ezredforduló óta a helyközi buszos forgalom jellemzően meghaladta a vasúti értéket. Az uniós adatok közben arra utalnak, hogy Európában lassan erősödik a vasút szerepe, miközben mérséklődik az autóhasználat aránya.