A mesterségesintelligencia-ipar egyik legfontosabb jogi vitája arról szól, felhasználhatják-e a chatbotok a hírszolgáltatók munkáját a válaszaikhoz. A per tétje túlér a szerzői jogon: az is kérdés, fenntartható marad-e a hírek előállításának finanszírozása, ha a felhasználók egyre ritkábban jutnak el az eredeti cikkekhez.
A The New York Times és más kiadók OpenAI és Microsoft elleni perében szeptember 17-én nyilvánosságra hozott, korábban kitakart iratok szerint Brent Hecht, a Microsoft alkalmazott tudományi igazgatója egy 2023-as belső anyagban „az emberi történelem legnagyobb munkalopásának” nevezte a nagy nyelvi modellekhez végzett tömeges adatgyűjtést. Ez a kijelentés a felperesek beadványában szerepel, vagyis a perben bemutatott bizonyítékok értelmezése, nem bírósági megállapítás. A TechCrunch és a The New York Times szerint az iratok több, a kiadók számára kedvezőtlen belső figyelmeztetést is tartalmaznak.
Amikor a chatbot elszívja az olvasót
A kiadók szerint a generatív MI két ponton is nyomást gyakorol a hírszolgáltatásra. A modellek betanításához nagy mennyiségben használják a már elkészült újságírói anyagokat, majd a chatbotok olyan kérdésekre adnak összefoglaló választ, amelyekért az olvasók korábban egy hírportálra kattintottak volna. A kisebb forgalom kevesebb hirdetési bevételt és előfizetést, végső soron pedig kevesebb forrást jelenthet az eredeti tartalom elkészítésére.
A nyilvánosságra került anyagok ezt „doom loopként”, vagyis önrontó körként írják le. Ha az MI-válaszok elvonják a közönséget a kiadóktól, gyengülhet az a nyílt webes információs környezet is, amelyből a modellek friss és megbízható tudást szereznek.
A felperesek által idézett belső Microsoft-adatok szerint a Copilot válaszalapú keresője a Times oldalára irányuló átkattintásokat a hagyományos Bing-kereséshez képest akár 93 százalékkal visszavetheti. A per egyik fontos kérdése éppen az, hogy az ilyen változások milyen mértékben vezethetők vissza közvetlenül a chatbotokra.
A vita ezért a technológiai cégeket is érinti. A minőségi híreket újságírók, szerkesztők, fotósok és tényellenőrök állítják elő, jelentős állandó költséggel. Ha ennek a munkának romlik a megtérülése, szűkülhet a megbízható és friss elsődleges tartalmak kínálata. Hosszabb távon az MI-fejlesztők is kevésbé naprakész vagy kevésbé megbízható forrásokra támaszkodhatnak.
Mit vizsgál a bíróság?
Az ügyben még nincs jogerős ítélet. A New York-i szövetségi bíróság olyan indítványokat vizsgál, amelyek tárgyalás nélkül kérnek döntést, miközben korábban bizalmas iratok egy részét fokozatosan feloldják.
A jogvita középpontjában az áll, hogy a szerzői jog által védett újságcikkek modelltréninghez való felhasználása belefér-e az amerikai „fair use”, vagyis szabad felhasználás szabályába. Ennek során a bíróság többek között azt mérlegeli,
- mennyire alakítja át az új felhasználás az eredeti művet;
- mekkora részt használtak fel belőle;
- okoz-e kárt az eredeti mű jelenlegi vagy lehetséges piacán.
A kiadók számára ezért különösen lényegesek azok a belső megjegyzések, amelyek a chatbotokat az eredeti hírek helyettesítőjeként írják le. A felperesek szerint az OpenAI-nál is felmerült, hogy ezek a termékek létfontosságú fenyegetést jelenthetnek a kiadók számára.
Az OpenAI szeptember 4-i bírósági beadványa más értelmezést kínál. A cég szerint modelljei széles és sokféle internetes adathalmazon tanulnak, válaszaik jellemzően újrafogalmazott tényközlések, nem a cikkek helyettesítői. Állítása szerint a vizsgált beszélgetésekben a szó szerinti visszaadás aránya elenyésző volt, szakértői pedig nem találtak kimutatható forgalmi kárt a felpereseknél. Az OpenAI a tréninget átalakító, jogszerű felhasználásnak tekinti, és több médiapartnerséget is kötött.
A Microsoft szóvivője a Timesnak azt mondta, Hecht belső anyagai nem a vállalat hivatalos álláspontját tükrözik. A cég szerint a Copilot nem helyettesíti a kiadói újságírást; Hecht kutatói szerepben dolgozott, feladata pedig az eltérő, akár kritikus nézőpontok megfogalmazása is volt.
A licencek értéke nőhet
Az ítélet a tartalomlicencek piacára is hatással lehet. Ha a bíróság lényegesnek tartja a bevételkiesést és azt, hogy a chatbotok kiválthatják az eredeti híreket, a kiadók fizetett partnerekké válhatnak a modellek adatellátásában. Ellenkező döntés esetén szélesebb maradhat a nyilvánosan hozzáférhető webes tartalmak felhasználásának lehetősége.
Szeptember elején az amerikai igazságügyi minisztérium az OpenAI fair-use érvelését támogatta. Az Associated Press szerint a kormányzat a nagy nyelvi modellek lehetséges társadalmi, gazdasági és nemzetbiztonsági előnyeire hivatkozott.
A bíróságnak így két üzleti modell ütközését is mérlegelnie kell: a tartalom előállításának finanszírozását és az MI-alapú információfeldolgozás gyorsítását. A feloldott dokumentumok azért fontosak, mert konkréttá teszik a vita lényegét: növekedhet-e egy információs termék úgy, hogy közben ne gyengítse azt a tartalomgazdaságot, amelyre épül?