Az Európai Unióban 2025-ben 92,7 millió embert (a lakosság majdnem 21%-a) érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélye. Magyarországon hosszú távon javult a helyzet, 2024-ben azonban továbbra is az átlag felett maradt az arány többek között a gyerekek, az alacsony iskolai végzettségűek és az egyszülős családok körében. Az Eurostat kiadványa a jövedelmi helyzetet, a munkaintenzitást, a lakhatást, az egészséget és a gondozási lehetőségeket vizsgálja.
Jelentős különbségek az unióban
Az Eurostat szerint 2025-ben az EU lakosságából 92,7 millió ember volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélyének. A 65 év alattiak 8,0%-a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élt.(A háztartás nagyon alacsony munkaintenzitású, ha a háztartásban élő munkaképes korú személyek a potenciálisan munkára fordítható összidejüknek maximum 20 százalékában dolgoznak.) A kiadvány arra is rámutat, hogy minden tagállamban magasabb arányt mértek a fogyatékossággal élők körében, mint a fogyatékosság nélkül élőknél. A legmagasabb adatokat Bulgáriában mérték az EU-ban, de nem elhanyagolható mértékű a mutató Romániában és Görögországban sem.
Az uniós átlag jelentős tagállami eltéréseket takar. Ezért az összesített számok mellett a nemzeti adatok is fontosak: ezekből derül ki, mely csoportok élnek kedvezőtlenebb anyagi helyzetben.
Magyarországon 2021 után ismét emelkedett az arány
A KSH legfrissebb, 2024-es referenciaévre vonatkozó adata szerint Magyarország lakosságának 19,5%-át érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélye. Ez 2015-höz képest 9,1 százalékpontos csökkenés. A mutató ugyanakkor a 2021-es, 18,8%-os mélypont után ismét magasabb szinten alakult.
A súlyos anyagi és szociális depriváció aránya 2015 és 2024 között 20,6%-ról 8,5%-ra csökkent. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élőké ugyanebben az időszakban 7,7%-ról 3,1%-ra esett vissza.A KSH STADAT idősora 2026. április 2-i frissítésű. A magyar adat 2024-re, az uniós adat 2025-re vonatkozik, ezért a két arány nem hasonlítható össze közvetlenül.
A részletes KSH-adatok szerint 2024-ben a 0–17 évesek 23,0%-át, a női lakosság 20,8%-át érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélye. A legfeljebb alapfokú végzettségűeknél 46,1%, az egyszülős családokban 37,0% volt ez az arány.
Az iskolai végzettség, a családi helyzet és az életkor tehát továbbra is erősen befolyásolja az anyagi biztonságot. A KSH részletes bontása szerint az idősebb nők és az egyedül élők körében is az országos átlag fölött maradt az arány.
Az országos javulás önmagában nem írja le minden társadalmi csoport helyzetét. A lakhatás, a munka, az egészség, a gondozási lehetőségek és a jövedelem együtt határozza meg, kik kerülnek a legkiszolgáltatottabb helyzetbe. És a legutóbbi adatok alapján láthatjuk, hogy az amúgy is veszélyeztetett csoportokban ez a mutató magasabb.