2021 és 2025 között a magyar államadósság forintban számított összege gyorsan emelkedett. A GDP-arányos mutató ugyan 2023-ig csökkent, mert a nominális GDP is bővült, 2024-től viszont ismét nőtt. Eközben a központi költségvetés adósságán belül jelentősen nőtt a devizában fennálló rész súlya.
A két adatsor eltérő kört fed le. A nemzetközi összehasonlításokban használt maastrichti adósság az általános kormányzat konszolidált bruttó tartozását méri. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) devizanem szerinti adatai a központi költségvetés bruttó adósságának összetételét mutatják, ezért az összegek nem egyeznek meg közvetlenül.
Négy év alatt 53 százalékkal nőtt az állomány
Az ÁKK adatai szerint a maastrichti bruttó államadósság 2021 végén 42 345 milliárd forint volt, 2025 végére pedig 64 912 milliárd forintra emelkedett. Ez négy év alatt 22 566 milliárd forintos, mintegy 53 százalékos növekedés.
A magasabb nominális adósság nem jelent automatikusan nagyobb GDP-arányos terhet. Az adósságráta 2021 végén 76,2 százalék volt, majd 2023 végére 73,3 százalékra csökkent. 2024-ben 73,5 százalékra, 2025 végére pedig 74,6 százalékra emelkedett.
A 2025-ös adat megegyezik az Eurostat 2026. áprilisi közlésében szereplő, 64 911,6 milliárd forintos összeggel. Ez bruttó mutató, vagyis az állami pénzügyi eszközök nem csökkentik a kimutatott tartozást.
Látványosan bővült a devizaadósság
Öt év alatt nemcsak az adósság összege, a devizában fennálló rész súlya is nőtt. Az ÁKK központi adósságra vonatkozó idősora szerint 2025 végén a teljes állomány 60 386 milliárd forint volt. Ebből 42 576 milliárd forint, azaz 70,5 százalék forintban, 17 810 milliárd forint, vagyis 29,5 százalék devizában állt fenn.
A devizaadósság 2021 végi 8 395 milliárd forintos összege 2025-re több mint kétszeresére nőtt. Aránya a központi adósságon belül 20,7 százalékról 29,5 százalékra emelkedett, 2024 végén pedig közel 30 százalékon tetőzött.
A devizaállomány forintértékét a kibocsátások és törlesztések mellett az árfolyam is alakítja. Forintgyengüléskor változatlan devizaösszeg mellett is magasabb forintérték jelenhet meg az adósságban.
Az értékpapírok dominálnak
A 2025 végi forintadósság szinte teljes egészében állampapírokból állt: a 42 576 milliárd forintból 41 853 milliárd forintot tettek ki a forintállampapírok, a forinthitelek összege 723 milliárd forint volt. A forintállampapírokon belül 38 295 milliárd forintnyi kötvény és 3 558 milliárd forintnyi, rövidebb lejáratú kincstárjegy szerepelt.
A devizaadósságon belül 14 322 milliárd forint, körülbelül 80 százalék deviza-állampapír, míg 3 488 milliárd forint devizahitel volt. A devizakitettség így főként értékpapír-finanszírozásból származott.
Az Eurostat, az általános kormányzat egészére számított adata szerint 2025-ben a devizaadósság aránya Magyarországon 32 százalék volt. Ez eltér az ÁKK 29,5 százalékos mutatójától, mivel más intézményi kört és statisztikai elszámolást használ.
Friss kitekintés: 2026 második negyedéve
Az ÁKK 2026. június 30-i, negyedéves adata szerint a maastrichti adósság 67 815 milliárd forint, GDP-arányosan 75,1 százalék volt. A devizaarány 27,7 százalékra mérséklődött, ezt segítette a 2. negyedévben történt forinterősödés is.
Az ötéves mérleg alapján a GDP-arányos adósság nem romlott drámaian, a devizaarány emelkedése viszont érzékenyebbé teszi az állományt az árfolyammozgásokra. A devizanem ugyanakkor nem azonos azzal, hogy ki a hitelező: a devizaadósság és a külföldiek kezében lévő adósság két külön mutató.