A dohányzás növeli többek között a daganatos, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek kockázatát, így az egyén egészsége mellett a társadalomra is jelentős terhet ró. A kezelések költségei, a betegszabadságok, a kieső munkaidő és a korai halálozás mind gazdasági veszteséget jelentenek. - Olvashatjuk a ChatGPT válaszában, amikor azt a kérdést tettük fel neki, hogy milyen gazdasági hatásai vannak a dohányzásnak. Hasonló okokra hivatkozva a kormány legutóbb a dohánytermékekre vonatkozó jövedéki adó emelése mellett döntött. Cikkünkben összefoglaljuk, mi történt az elmúlt 20 évben "dohányinfláció" fronton.
A cigaretta magyarországi drágulását az elmúlt két évtizedben elsősorban az adóemelések és az uniós jövedékiadó-elvárásokhoz való alkalmazkodás hajtotta, nem pusztán az általános infláció. A KSH éves átlagáradatai szerint egy 20 szálas Sopianae 2005-ben átlagosan 433 forintba került, 2025-ben már 2390 forintba. A multifilter cigaretta átlagára 456 forintról 2420 forintra emelkedett. Ez 5,5-szeres, illetve 5,3-szeres nominális drágulás.
Az áremelkedés nem egyenletesen zajlott. A 2000-es évek második felében már gyorsult a drágulás, 2012-től pedig tartósan meredekebbé vált. A 2021 utáni időszakban az általános infláció is felhajtotta az árakat, a dohánytermékeknél azonban a jövedéki adó változása különösen közvetlenül jelenik meg a bolti árakban.
Miért drága a cigaretta?
Egy doboz ára gyártói és kereskedelmi költségekből, jövedéki adóból és áfából áll. A jövedéki adó több elemből tevődik össze: van ezer szálra számított tételes része, a kiskereskedelmi árhoz kötött százalékos része és minimuma is. Az áfa a jövedéki adót is tartalmazó összegre rakódik, ezért egy adóemelés hatása a bruttó árban is megjelenik.
A 2026. november 1-je előtti szabály szerint a cigaretta tételes adója ezer szálanként 33 690 forint, ehhez a kiskereskedelmi ár 24 százaléka adódik, az adó összege pedig legalább 47 140 forint ezer szálanként. A rendszer más dohány- és nikotintartalmú termékekre is külön terheket ír elő. NAV: jövedéki adómértékek
A 2009-es és 2012-es áfaemelés is növelte a dohánytermékek bruttó árát, de a hosszabb távú folyamatban a jövedéki adó emelése volt a meghatározó. Az EU előírja, hogy a cigaretták teljes jövedéki adója főszabály szerint érje el a súlyozott átlagos kiskereskedelmi ár 60 százalékát és legalább az ezer szálankénti 90 eurónak megfelelő összeget. Magyarország 2017 végéig kapott haladékot a feltételek teljesítésére.(eur-lex.europa.eu)
Az Európai Unió Bírósága 2021-ben megállapította, hogy Magyarország a türelmi idő után is az előírt szint alatt alkalmazta a teljes jövedéki adót. A 2010-es évek végén és a 2020-as évek elején ezért több lépésben emelték a terheket. (eur-lex.europa.eu) A KSH szerint 2020-ban az adóemelések nélkül a dohánytermékek éves drágulása 6,5 százalék lett volna.
Magyarország gyorsabban drágult az uniós átlagnál
Az Eurostat harmonizált fogyasztóiár-indexe nem a dobozok euróban mért árát, hanem az adott országon belüli árváltozás ütemét méri. A dohányáruk 2015=100 bázisú indexe 2025-re az EU-ban 163,93-ra, Magyarországon 239,43-ra emelkedett. Vagyis 2015 és 2025 között az uniós átlag 63,9 százalékkal, Magyarországon 139,4 százalékkal nőtt. Eurostat HICP-adatbázis
A magyar index jóval az uniós átlag fölött van, ami a gyorsabb hazai drágulást jelzi, nem azt, hogy itt a legmagasabbak a cigarettaárak euróban. (Ennek oka részben a különböző adóemelések, amik más országokban már korábban is érvényben voltak.)
Mennyit dohányoznak a magyarok?
A 2020-as Eurobarometer szerint egy magyar dohányos naponta átlagosan 15,9 szál cigarettát szívott, szemben az EU–27 és az Egyesült Királyság 14,2 szálas átlagával. Az adat a legalább 15 éves dohányosok önbevallásán alapul, és a gyári, valamint a sodort cigarettát is figyelembe veszi. Special Eurobarometer 506
A KSH tágabb, minden hagyományos dohánytermékre kiterjedő felmérése ugyanebben az évben 24,9 százalékos napi dohányzási arányt mért a 15 éves és idősebb népességben. A rendszeres cigarettázók mintegy harmada legalább napi 20 szálat fogyasztott.KSH: Dohányzási szokások, 2019
A KSH 2025-ös, 2420 forintos multifilter-cigarettaátlagárával számolva napi 5 szál cigaretta éves közvetlen költsége körülbelül 220 825 forint. Napi 10 szálnál ez 441 650 forint, napi egy 20 szálas doboznál pedig 883 300 forint. Ezek csak a cigaretta vételárát mutatják: nem tartalmazzák például a gyújtó, az utazás vagy a sodort dohány eltérő költségeit. A számítás nominális, így a későbbi bolti árak változásával együtt módosul. Jól látható tehát, hogy a leszokással akár egy kisebb befektetés összegét is megspórolhatjuk évente.